Normál kép: sz111.jpg   Méret: 770x489 Színmélység: 24bit Felbontás: 150dpi
Nagy kép: sz111_nagykep.jpg   Méret: 807x513 Színmélység: 24bit Felbontás: 150dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Ev. ref. fögimnázium

Ismertető szöveg: Újgimnázium

A 19. század végére az Ógimnázium szűknek bizonyult a 8 osztályos "főgimnázium" elhelyezésére. A református egyház Sándy Gyula budapesti építőművészt bízta meg a tervek elkészítésével. Az elkészült tervek alapján az 1897-ben megkezdett építkezést viszonylag rövid idő alatt be is fejezték, mert 1898-ban már az új, mai épületben kezdődött meg a tanév.

A kétemeletes főépület mellett félpavilon­rendszerben, külön épületben kapott helyet a tornaterem, külön szárnyban pedig a rajzterem és a tanári könyvtár. Földszintes épület ad helyet a gondnoki lakásnak. A homlokzatok préstéglával, a lábazatok terméskővel burkoltak. A főlépcső borossebesi vörös márványból, a melléklépcső homokkőből készült. A 76 méter hosszú eklektikus stílusú főépület impozáns részét képezi a déli "kőfal" feletti városképnek, a városházával együtt mintegy várospártát alkotnak. A földszinten és az I. emeleten képezték ki a tantermeket, a II. emeleten pedig különböző szertárak, előadótermek kaptak helyet. A növekvő tanulólétszám és a különböző oktatás-metodikai kívánalmak szükségessé tették az iskola bővítését. Ezt Beszédes Kornél tervei szerint 1962-ben a főépület nyugati vége és a tornaterem közötti terület beépítésével oldották meg. Az egykori rajztermet 1974-ben korszerű könyvtárrá alakították át.

A Szőnyi utca és a Hősök tere sarkán a szecessziós vasalású hármas kapu sokszögletű aulába vezet. Az itt található márványtáblákon az I. és II. világháborúban hősi halált halt, mártíromságot szenvedett egykori diákoknak, továbbá Futó Mihály és id. Imre Sándor egykori igazgatóknak állítottak emléket. Fekete márványtáblán azt is dokumentálták, hogy a gimnáziumot állami és városi támogatással építtette meg az egyház. Ugyanitt nyert elhelyezést Pátzay Pál a névadó erdélyi fejedelemről. Bethlen Gáborról készített bronz mellszobra. A földszinti előcsarnokban Szervátiusz Tibor Németh László portréja és mellette két oldalt Németh Lászlónak az iskolaudvari díszkútra szánt, diófába vésett mondatai vannak elhelyezve. A földszint és az első emelet lépcsőfordulójában Szabó Iván Olvasó lányok c. egész alakos szobra, az I. emeleti előcsarnokban az ugyancsak általa alkotott Írókázó található. Az első emeleti könyvtár ajtajára Kligl Sándor alkotta meg 8 rézdomborításos betéten Radnóti Oly korban éltem c. költeménye által ihletett plasztikáját. Az I. és II. emelet lépcsőfordulójá­nál falba helyezetten Szabó Iván Juhászbojtár c. mészkő faragása látható. Ugyanitt helyezték el Kamotsay István Arany János mellportréját. Ugyancsak ő alkotta a II. emeleti előcsarnokban lévő Bethlen Gábor portrét. Itt található még egy falba épített római kori, harcost ábrázoló kőfaragás.

Ezen kívül mindhárom szint folyosóján és az előcsarnokokban található a Vásárhelyi Panteon. Ezeket a domborműveket 1964-től 1980­ig Szabó Iván szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára készíttette nyári művésztelepi gyakorlatos növendékeivel. Az ekkor elhelyezett portrék a városkultúra alkotóit örökítették meg.

Az épület udvarán találhatók az egykori diák, Matók Béla ügyvéd, vasúttársasági ügyész, műkedvelő régész által a szőnyi ásatásokból a gimnáziumnak adományozott római kori szarkofágok és szobortöredékek. Ugyanitt áll, középpontban a szintén egykori diák, Kamotsay István szobrászművész által alkotott, négyzetes oszlop formában, bronz lemezből kiképzett díszkút. A 32 álló téglalap felében saját maga által fogalmazott filozofikus feliratot, másik felében pedig hegesztett fém­grafikával emberi alakokat helyezett el a művész. Ugyancsak az udvaron van Grezsa Ferenc irodalomtudós Návay Sándor által alkotott bronz mellszobra is. A szárnyépület északi fala mellett található Tuza László keramikusművész a Kárpát-medence hegy- és vízrajzát ábrázoló színezett samott domborműve. Ennek két oldalán a gimnázium egykori igazgatóinak (Szikszay Benjámin, id. Imre Sándor, Futó Mihály) a Kincses temetőből áttelepített sírkövei vannak elhelyezve. Az udvar északi végén 1987-ben Erdélyi Emlékfalat képeztek ki 18 táblán (évszámok, nevek, idézetek, térkép).

A főépület déli homlokzata előtt található az ún. "tudós sétány"-on került elhelyezésre Kiss Lajos néprajzkutató (Radó Károly), és Szeremlei Sámuel történetíró (Stremeny Géza) mellszobra.


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page