Normál kép: farkasreti_gulacsy_i.jpg | Méret: 770x577 | Színmélység: 24bit | Felbontás: ismeretlen |
Nagy kép: farkasreti_gulacsy_i_nagykep.jpg | Méret: 1600x1200 | Színmélység: 24bit | Felbontás: ismeretlen |
Képaláírás: Farkasréti temető: 19/1-1-45/46 Ismertető szöveg: Gulácsy Irén, Pálffy Jenőné író. 16 éves korában férjhez ment. Eleinte Szeged és a Hanság vidékén élt, majd Nagyváradra költözött. Férje korán megrokkant, munkaképtelenné vált; a család fenntartása a fiatal írónőre hárult. A Nagyvárad c. lap belső munkatársa lett. A marosvásárhelyi Zord Idők lapvállalat pályázatára írta meg első regényét, a földreform problémájával foglalkozó Förgeteget. Napáldozat c. parasztdrámájával egy drámapályázaton nyert első díjat. A mohácsi vész korát megelevenítő Fekete vőlegények sikere után szinte teljesen a történelmi témák felé fordult, előző színvonalát azonban elérni nem tudta, korrajza egyre felszínesebbé, külsődlegesebbé vált. A főváros ostromának esett áldozatul. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Takách-Tolvay József, gróf katonatiszt, politikus. A Ludovika Akadémián tanult. Az I. világháborúig különböző beosztásokban szolgált, közben mint százados 1904 - 1909 között József Ferenc főherceg nevelőjeként 5 évet töltött József főherceg udvartartásában. 1905-ben grófi rangra emelték, s ekkortól használta a kihalt Tolvay család nevét is. Az I. világháborúban magas beosztású tisztként vett részt, majd 1917-től a hadügyminisztériumban teljesített szolgálatot. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején Bécsben tartózkodott mint a közös hadügyi javakat felszámoló bizottság tagja. Az ún. bankgassei puccs egyik szervezője: tiszttársaival elfogták a Tanácsköztársaság bécsi képviselőit. Lefoglalták a követség javait, iratait, s azokat a bécsi rendőrség és a szegedi kormány kezeire juttatták. A tanácskormány kérésére az osztrák hatóságok letartóztatták. Szabadulása után a m. ellenforradalom bécsi katonai megbízottja; az osztrák katona- és munkástanács azonban kitiltotta Ausztria területéről. 1920-ban Varsóba vezényelték, részt vett a Szovjet- Oroszország elleni intervencióban. 1921 - 1925-ben a bukaresti magyar követség tanácsosa. 1929-ben nyugdíjazták. A 30-as években elnöke az Országos Frontharcos Szövetségnek, 1935-től kormányprogrammal (Nemzeti Egység Pártja) országgyűlési képviselő. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) |
Kapcsolódó dokumentum: Garai Gábor |