Normál kép: farkasreti_szepes_m.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: farkasreti_szepes_m_nagykep.jpg   Méret: 2272x1704 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Farkasréti temető: 60/14-48

Ismertető szöveg: Szepes Béla (eredeti nevén Strauch Béla) síelő és gerelyhajító olimpikon, karikaturista. A Toldi Reálgimnáziumban, majd az Iparművészeti Iskolán tanult. 1923-ban ő lett Magyarország első síugró bajnoka. A MAC atlétájaként 1925 és 1931 között hétszer volt magyar gerelyhajító bajnok. Ötször javította meg a magyar rekordot. Tízszer volt a magyar válogatott tagja. Az 1928. évi amszterdami olimpián 65,26 méteres dobással ezüstérmet szerzett. Háromszor nyert angol nemzetközi bajnokságot, 1929-ben 66,70 méteres dobással, ami az ötödik magyar rekordja, élete legjobbja volt. Síelésben négyszer nyerte meg az északi összetett versenyt; síugrásban is a legjobbak közé tartozott. 1926-tól 1933-ig Berlinben dolgozott újságíróként és sportkarikaturistaként. 1930. december 24-én feleségül vette Scherbach Magdolnát, aki ekkor vette fel a Szepes Mária nevet. 1938-ban született egyetlen gyermekük, Miklós Béla, aki hét hónapos korában elhunyt. 1933 után síoktatóként is tevékenykedett. 1937-től 1940-ig a MASZ szövetségi kapitánya volt, később, az ötvenes évek végéig edzősködött. A harmincas években néhány filmnek forgatókönyvírója illetve rendező-asszisztense volt. Sportpályafutása alatt és utána is több hazai és világlapba rajzolt sportkarikatúrákat. 1956-tól szerkesztő a Képes Sportnál. 1965-től sporttárgyú kisplasztikákkal készített. 1986. június 26-án, a hajnali órákban halt meg. (Forrás: Wikipédia)



Papír Mária (Scherbák Magdolna) író, forgatókönyvíró, költő, színész. Ismertebb nevén Szepes Mária, íróként Orsi Mária, színészként Papír Magda volt. Szepes Mária bátyja Scherbach (Papír) Viktor nyelvész, író, filozófus, zenész, asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt. Jelentős életművet hagyott hátra, ami már keletkezése pillanatától, egész életművét meghatározóan, inspirálólag hatott Szepes Máriára. Egy fiútestvérük még csecsemőkorában meghalt. Apja 1911-ben, nem sokkal halála előtt megalapította az Újpesti Népszínházat, és a kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként kezdte pályafutását. 1915-ben anyja újra férjhez ment. Galánthay Balogh Béla filmrendező vette el, aki színészként kezdte, majd 1916 és 1943 között 67 filmet rendezett. Mária a Rökk Szilárd utcai elemi iskolába jár. Első gyermekszerepét a Cigányszerelem című operettben kapta, kétévesen. Kiskorában Papír Magda néven több némafilmben is játszik, köztük a A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 9 évesen már verseket, novellákat írt. 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tesz, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgat. Kezdetektől fogva írónak készül, képzi magát, nagy hatással van rá a Nyugat és Ady Endre versei. 1929-ben, 21 éves korában kezdi naplójegyzeteinek írását. Megismerkedik Szepes Béla (1903-1986) képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel, akivel 1930. december 24-én össze is házasodnak, ezután veszi fel a Szepes Mária nevet. Mária zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára a család ismeretségi köreiből beáramlott keresztény hit, amit fiatalkorában nevelőapja, most pedig férje is a családba hoz. Mindig is a kereszténységet érezte magához közelebb állónak, ez későbbi világképében is meglátszik. 1931. január 2-án Berlinbe utaztak nászútra, és egyben dolgozni is, újdonsült férje ugyanis több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikaturista. Három évet töltöttek Berlinben. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, itt alapozta meg későbbi írásaiban visszaköszöntő világképét és gondolkodásmódját ("az összefüggések tudománya"), közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni a közelgő második világháború miatt. Professzorát zsidó származása miatt elhurcolták. 1933-ban hazatértek, és a Budafoki út 55. alá költöztek. A fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársaként dolgozott, Szepes Béla pedig apósa néhány filmjében is részt vállalt, hol forgatókönyvíróként, hol rendezőasszisztensként. 1934-es, Kékes-tetői élményeiből írta Akiknek pénzük van c. regényét. 1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezdett akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lett: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozott. A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is írt, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához, amelyet az első, valóban gyermeksorsot bemutató magyar filmként tartanak számot. "Családi vállalkozásként" a filmvilágban évek óta rendezőként tevékenykedő apja és színésznő anyja megalapította a Balogh Film KFT-t, ami többek között két Karády-filmet is gyártott. Az egyik, a Ne kérdezd ki voltam!, anyja ötletéből, Szepes Mária forgatókönyvéből, bátyja zenéjével és apja rendezésével készült. A rengeteg cenzurális vágás ellenére ("a legjobb jeleneteteket vágatták ki") a film nagy siker lett. A másik, az Ópiumkeringő szintén sikeres lett, a forgatókönyvet és Karády Katalin dalszövegeit itt is Szepes Mária írta. A háború végeztével férjével sikerült beköltözniük egy romos pasaréti villalakásba, majd a helyreállítás után Viktor bátyjával már telt házas előadásokat tartottak a Bristol Szállóban és a Zeneakadémián. Amíg lehetett. 1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították 1948, a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát nem találták. Hamvas Béla,Szepes Mária igen jó barátja, aki ekkor már a Széchényi Könyvtárban dolgozott, meg tudott menteni négy példányt."Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.", mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett. 1984-ben, az Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Szintén, 1984-ben, a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában némileg meghúzva és egy utószóval kiegészítve, fantasyként ismét megjelent, 58 ezer példányban. Végül 1989-ben jelenhetett meg ismét szabadon a mű. A mű a Német Szövetségi Köztársaságban A Hónap Könyve lett, 1985-ben pedig a Lasswitz-alapítvány versenyén is helyezést kapott. Fordításait is több országban olvashatják. A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre. A könyv első olvasatban egy izgalmas regény, aminek története több évszázadon ível át. Sokak azonban ezoterikus beavatási regényként tekintenek rá. A negyvenes évek végén, az újabb könyvégetések idején Szepes Mária és Viktor bátyja előadásainak más formát kellett ölteniük. 1947. május 27-én kezdődtek, immár saját lakásukon, az Academia Occulta előadásai, melynek fakultásait tizenhat jegyzetben adták közre, akkor még természetesen "szamizdatként". A tanfolyamok teljes anyaga saját hazájában majd csak fél évszázad elmúltával láthatott napvilágot. A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. Valószínűleg ezért kapta az írónő 1963-ban a Népművelési Intézet Jutalmá-t... 1947-ben már írta, 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontosabb, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról, és Viktor bátyjáról is. Ugyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként - no és a A Vörös Oroszlán "fantasztikus" útját megalapozandó - több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amellyel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot. Szinte negyedévenként bújnak elő Szepes Mária rég megírt és jobb sorsra várakozó kéziratai: az ezoterikus könyvek. Az írónőt a média is felfedezte. TV-filmekben, video-kazettákon láthatjuk, hallhatjuk, ahogy nevezték: az ezoterika, az okkultizmus "nagyasszonyát", de ne feledjük: az ő tanításai Krisztusról is szólnak. Az Academia Occulta megismertetett bennünket Jézus életének kevéssé ismert momentumaival, megtudhattuk, hogy léteztek esszénusok, elvezetett a gnosztikus irodalom kapujához, bepillanthattunk a kopt kereszténységbe. Talán már nem meglepő, hogy már ezt a művét is lefordították német nyelvre. Szepes Mária 1994-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának kései elismeréseként. Haláláig interjúkötetén dolgozott Nemere Istvánnal. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page