Normál kép: 1277500557.jpg   Méret: 770x577 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 1277500557_nagykep.jpg   Méret: 1600x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata) egy közismert és elterjedt európai bogárfaj, amely nem csak esztétikus, de rendkívül hasznos, így méltán népszerű. Számos nyelvben becéző neve van, magyarul is illetik kata, katica, katóka, bödebogár, tehénke nevekkel. Észak-Amerikába betelepítették. A faj neve onnan ered, hogy piros szárnyfedőit hét - fedőnként 3,5 - fekete petty díszíti. Feje fekete, torához hasonlóan, de mindkét testtáján látható két fehér folt. Csápjai rokonaihoz hasonlóan bunkós végűek. A kifejlett katica 5-8 milliméter hosszú, alakja jellegzetesen "bogárhátú". A 4-7 milliméteres lárva teste rücskös, hernyószerű, de jól fejlett 6 ízeltlába van. Színe alapvetően szürke vagy fekete, amit sárgás foltok tarkítanak. A hétpettyes katicabogár gyakorlatilag mindenhol megtalálható, ahol növények és rajtuk élősködő tetvek megtalálhatóak. A kifejlett példányok tavasszal rakják le levelek fonákára maximum 400 petéjüket, amelyek egy héten belül kelnek ki. A ragadozó lárvák igen mozgékonyak, és négy vedlésen mennek keresztül, míg végül bebábozódnak. Az utolsó lárvabőr védekezésképpen ekkor még részben rajtuk marad. A táplálékkínálattól és hőmérséklettől függően a lárvák 10-30 nap alatt fejlődnek ki, és 3-17 napot töltenek bábként. Amennyiben gyors a teljes átalakulás, egy hónapra rá egy második generáció is megjelenhet egy éven belül. A kifejlett katicabogarak áttelelnek, és nem sokkal a szaporodást követően elpusztulnak. Az imágó kb. háromnegyed évig tartó élete során szintén ragadozó. Védekezésképpen általában halottnak tetteti magát, illetve a támadó elriasztására vérfröcsköléssel reagál, ilyenkor akár 10%-os testfolyadékvesztésen is áteshet. A hétpettyes katicabogár igen hasznos a mezőgazdaság számára, mivel mind lárvaként, mind kifejlett állapotban levél- és pajzstetvekkel táplálkozik. Egy lárva kifejlődése során akár 1000 tetvet is elfogyaszthat. Hasznos tulajdonságai miatt biológiai védelemként előszeretettel alkalmazzák, Észak-Amerikába is ilyen célzattal telepítették be. Szépsége miatt több gyermekdal szereplője. (Forrás: Wikipédia)



Tarka koronafürt (Coronilla varia) Termőhely: a dombvidéki és hegyvidéki övben a mezsgyéken, cserjésekben, kőfejtőkben, félszáraz gyepekben, száraz réteken, útszegélyek mentén, rézsűkön és gátakon fordul elő. A többnyire száraz, mésztartalmú, bázisokban gazdag talajokon él, a melegebb helyeken. Észak felé egészen Észak-Franciaországig terjedt el Lomblevelek: keskeny elliptikusak, páratlanul szárnyasan összetettek, nyelük nagyon rövid. A levélkepárok száma 6-12, a levélkék rövid nyelűek, keskeny elliptikusak, csúcsuk hegyes, szélük ép Virágok: rövid kocsányúak. Az 5 csészelevél egymással összenőtt, sárgászöld színű. Csészefogaik rövidek, és hegyes csúcsban végződnek. A párta lila színű vitorlából, 2 fehéres vagy rózsaszínű evezőből és 1 fehér színű csónakból áll. A csónak sötét bíborvörös, csúcsának hegye hajlott. 10 porzólevele közül a legfelső nincs összenőve a többivel. A magház felső állású Virágzat: hosszú kocsányú, többnyire gömbös alakú fürt. A virágok száma max. 20 Termések: legfeljebb 8 cm hosszú hüvelytermések, gyengén befűződtek (cikkes hüvely), később tagokra esnek szét. (Forrás: berze-nagy.sulinet.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page