Normál kép: 1900bb_Page_168_b.jpg   Méret: 770x1004 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_168_b_nagykep.jpg   Méret: 970x1265 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Krisztus. - Munkácsy Mihály vázlata.

Ismertető szöveg: Krisztus-vázlat Munkácsytól.
Munkácsynak világhírű nagy festményei közül egyik sincs Magyarországon. Igy annál inkább tudomást kell vennünk minden honi földre jutott, bár kisebb művéről is, mely egy vagy más tekintetben művészete fejlődésére, lángelméje teljes érvényesülésére, egyes nagy alkotásai elkészülésére világosságot vet. Ilyen a Krisztus Pilálus előtt czímű nagy képének főalakjához készített egyik vázlata. Mikor a mű, mely jelenleg a philadelphiai dúsgazdag John Wanamaker tulajdona, 1882-ben világkörútjában Budapestre érkezett, a nagy számú vázlatok közt Krisztus alakjának négy fő vázlata is ki volt állítva. Ezeknek egyikét mutatja be egyik mai képünk. E vázlat Beöthy Zsoltnak drága baráti emléke a mestertől. 1891-iki párisi útja alkalmával elragadtatással szemlélte Munkácsy vázlatai közt, ki a következő év nyarán, jobban kidolgozva, elhozta neki Budapestre ajándékba.
A kép 65 cm. széles és 80 cm. magas. Krisztus testtartása itt egészen olyan, mint a nagy képen, olyan a fej megalkotása is, ez a fajilag is jellemzetes, fenkölt nemességűnek mintázott, de azért első sorban nem szépségével, hanem jellemzetességével ható fej. Azonban e fejalakból az izmok, bőr, arczszín felrakásával némileg más arcz kerül ki a vázlaton és más a nagy vásznon. Munkácsy művészetének egyik külön dicsősége, hogy Krisztus-typusával új irányt kezdett a vallási festészetben. A hosszas fejlődés után Lionardó-nak Cenacolójában századok számára megalkotott s jól-roszúl korunkig utánzott Krisztus-typusa után Munkácsy alkalmazott új fölfogást Krisztus ábrázolásában. Lionardo Krisztusa szinte női bájú, szép, telt arczú, az árulást is szeretettel, megadással tűrő, egyénileg, fajilag egyátalán nem jellemzett alak; ennél Munkácsy Krisztusa emberibb: nem szelid, isteni szemlélője a jelenetnek, hanem fenséges, drámai hőse. A Cenacolo Krisztusa inkább a mennyből leszállt Isten, Munkácsyé inkább az istenné lett ember, ki vallási eszményétől áthatva, az üldözés részében is törhetetlenűl hisz diadalában; ajka zárva, de egész valója beszél. "Jól tudtam, - monda egyszer Munkácsy, - s erősen hiszem, hogy Krisztus Isten fia, de én nem tudok Istent festeni. Azért a legnemesebb embert képzeltem el, s azt ábrázoltam." Az itt bemutatott, vázlat közbűl esik a Lionardo-féle Krisztus s Munkácsy végleges Krisztus-alakja közt, természetesen már igen közel a végső megállapodáshoz.
A vázlaton Krisztus arcza teltebb, a szemüreg boltozata nem oly magas, a szemek csillogása nem oly mélyről tör elő, környékük nem oly beesett, mint a nagy képen. A szabadon hagyott nyak is izmosabb. E vázlaton Krisztus nemcsak fenséges, hanem szép is. A Pilátus előtt álló Krisztus arczából az ihlet tüze, az eszme ereje, az átszelleműltség felemészté az idomok teltségét, de a fenség hatásának erősbödésére.
A Pilátus elé hurczolt Krisztuson, tudjuk, fehér ruha van. Bár Munkácsy e motivumot egyszerűen kölcsönözhette volna franczia művészek - Ary Sheffer, Le Sueur - példáiból, elébb más színekkel tett próbát. E vázlat Krisztusán vörös darócz-öltözet van, mely keményebbé teszi az alak hatását. Egy másik (most ismeretlen helyen levő) vázlaton Krisztusnak kék a ruhája. Ezen az arcz egészen a bűnbocsátó isteni irgalomé, melylyel jól összeillik a köntös kék színe. E vázlat jelleme tehát merőben különbözik attól, melyet aztán Munkácsy megvalósított. A festményen látható Krisztus fehér ruhája jótékonyan enyhíti a zordon szigort, a mely a szikárabb alakból, csontosabb arczból, mélyebbről csillogó szemekből kitűnik, Ime egy sugár, mely világot vet arra a fejlődésre, melynek mozzanatain Krisztus alakja végleges megvalósulásáig a művész lelkében átment. Ez a most bemutatott vázlatnak művészi szépsége mellett műtörténeti érdekességet is ad. Megjegyezzük különben, hogy Krisztus alakját Munkácsy nem modell nélkül alkotta, mint itt-ott emlegetni halljuk. Saját nyilatkozata szerint egy párisi zsidó ifjúról festette, természetesen eszményítve a kifejezendő eszme érdekében. (Várdai Béla.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 20.)



Munkácsy Mihály (1844-1900) Krisztus-trilógiája 1881-86 között készült, Párizsban. A két első festmény: a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884) még 1887-88-ban amerikai tulajdonba került: John Wanamaker vásárolta meg. Később, 1911-től a philadelphiai Wanamaker áruház különtermében állította ki, ahol minden böjti és húsvéti szezonban láthatta a nagyközönség is. Sajnos, 1988 februárjában elárverezték a gyűjteményt, így a Krisztus-képek két külön tulajdonoshoz kerültek. A harmadik mű, az Ecce homo (1896), a mester utolsó alkotása, hosszas vándorút után Debrecenbe jutott, s a Déri Múzeumban látható 1930 óta. ... (Forrás: Vigilia, 1989/3)



Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsy (született: Lieb Mihály Leó, Munkács, 1844. február 20. - Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festőművész.
Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb "szociológusa" is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát. ... (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page