Normál kép: magy_mueml01_0147.jpg   Méret: 770x461 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: magy_mueml01_0147_nagykep.jpg   Méret: 1798x1076 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Az ócsai templom keletkezési idejét pontosan nem ismerjük, de stylje ezt a XIII. század dereka körül helyezi; irtak erről (a m. tud. akadémia évkönyvében is), hanem oly időben, mikor a középkori épitészet ismerete még külföldön is meglehetős gyönge lábon állott.
[A képen a templom déli homlokzata látható.] Az elrendezést illetőleg Franczia- és Németországban egyaránt ez szokásos, nálunk nem; mert eddigi példányaink közt csak három, kereszthajóval ellátott templomot találunk: a gynlafehérvárit, a kalocsait és a bényit, a többi mindnyájában hiányzik az áthajó, mely az ócsai egyházban egész határozottságban jelenik meg, sőt az ahoz csatolt függelékkel még némileg nyugat felé is kiterjeszkedik; de másképen ezen egyház is részt vesz nagy, nyitott-torony alatti csarnokaival a magyar provincialismusban. Az apsis és apidiolok mind belül, mind kivül polygon általi zárása és a támak nevezetes kiszökése elég késő korra mutatnak; ellenben a tömör, csak igen szűk ablakkal ellátott torony, a templom ablakainak szűk volta és zárása félkörben, a mindenütt alkalmazott félköríves fries, a kapuzatnak elrendezése, mindez még a romanismus korába tartozik, s így az ócsai templomot Magyarország legujabb átmenetkoru templomai közé kell számitanunk. Hibájának tekinthetjük, hogy a főszentélynek és a két mellékszentélynek nincsen közös fala, hanem van e két osztály közt igen szűk tér vagy sikátor. Rajzunk is, melyet a "Mittelalt. Kunstdenkmale" I. kötetéből átveszünk, anynyiban hibás, hogy mindenütt keresztboltot mutat, holott a hosszhajó csak vizirányos famennyezettel bir. A szentély külfalán még sz. Kristófnak óriási, hanem igen elhalványodott képe látható. Jelenleg a templom a reformátusok birtokában van. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)



Ócsa legnevezetesebb épülete a XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, a premontrei szerzetesek számára épült. A falu az árpádházi uralkodók idején királyi birtok volt. Lendületes fejlődését a török megszállás 150 éve állította meg.A lakosság a XVII. század elején református hitre tért. A templom 1560-tól az Ócsai Református Egyházközség tulajdonában és használatában van. 1664-ben tatár csapatok felgyújtják a tetőszerkezetet, s több évtizeden keresztül az épület mintegy hatodrésze van csak befedve.
Az egyház legnevesebb patrónusa gr. Teleki József (1738-1796) volt, aki az 1770-es évek elején birtokot vásárolt Ócsán. Teleki egyik célja az volt, hogy az ócsai templom további pusztulását megállítsa. A restaurálás 1774-1777 között megtörtént, majd 1777. május 4-én pünkösd napján felszentelték az elkészült templomot.1865-ben új orgona épült Komornyik József nagyváradi mester tervei szerint. 1872-ben villámcsapás érte a templomot és megrongálta az orgonát. 1884-ben tűzvész pusztította a tetőzetet, 1890-ben a mennyezet a templom belsőterébe szakadt. 1896 és 1900 között újabb helyreállításra került sor. 1902-ben meszelés alkalmával rátaláltak a főszentélyben látható értékes freskókra. A főszentély falán az apostolok láthatók hármasával, oszlopos keretben. Tovább jobbra és balra az ívekre Szt. Miklós és Szt. György alakja került. Baloldalon Szt. László életéből vett jelenetek, vele szemben az utolsó ítélet töredékes maradványai láthatók.
1922-24 közötti időszakban a két toronyra egy-egy emeletet építettek. 1986-ban nyolc évre bezárták a templomot, és megkezdődött a régészeti feltárás, az alapos és szakszerű restaurálás és renoválás. Új tetőszerkezetet kapott, helyreállították eredeti térkapcsolatait, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. Rendezték a templom környezetét, megépítették az épületet körülölelő várfalat és kialakították a belső parkot is. 1994. október 29-én az Országos Műemlékvédelmi Hivatal átadta a Református Gyülekezetnek a megújult templomot. Az ősi falak között pedig felzengett újra a Református Egyház himnusza a 90. zsoltár: "Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!"
1995-ben Europa Nostra díjjal és az ezzel járó oklevéllel tüntették ki Ócsa Református Műemléktemplomát, a pontos és körültekintő helyreállításért.
A román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. (Forrás: utazzitthon.hu)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page