Képaláírás: Árpád csatája Zalán bolgár fejedelemmel

Ismertető szöveg: "Ekkor állt elő a végső legnagyobb csapásra maga a magyar fejedelem, kitüntetve eddig rejtegetett hatalmát. A rövid ütközetben, melyet maga vezénylett, az egyesült bolgár seregek szétveretve elhullottak, Zalán elfutott, birodalma nyomról nyomra meghódolt a magyar fegyverrel vagy barátsággal nyujtott kezének.A Kárpátoktól a Dráváig, egygyé született az egész haza és e haza neve lett Magyarország. És e hazát mindig szerették gyermekei. Rövid idő mulva Attila városában ülték az álodmást, ősapáink, vig czimbalom és fuvola mellett vigadva őskirályuk palotájában. Árpádnak nem egyedüli s nem legfőbb érdeme: hogy ez országot elfoglalá, hanem az: hogy a meghóditott népeket kibékité ön nemzetével, hogy saját népét meg tudta jutalmazni, s országát nem iparkodott határain tul növelni, hanem határain belül erősité." Forrás: (Vasárnapi Ujság,7. évf. 48. sz. (1860. november 25.))

893-ban Nikétasz Szklérosz, a bizánci császár követe Árpáddal és Kurszánnal tárgyalt az Al-Dunánál egy bolgárok elleni hadi szövetségről. A bizánciakkal az egyezkedés még elhúzódott, és közben az Etelközben szállást találó magyar törzsek a Kárpát-medence felé egyre gyakrabban tettek felfedező utakat. Ezeket legtöbbször maga Árpád, vagy társfejedelme, Kurszán szervezte, de legalábbis támogatta a gazdag vidék felderítését, hiszen már akkoriban foglalkoztatta a magyar törzsek vezetőit, hogy nyugatabbra vonulnak. 894-ben Árpád szerződést kötött a morvák fejedelmével, Szvatoplukkal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik Pannóniából a keleti frankokat. Ennek a szövetségnek az emléke a fehér ló mondájában őrződött meg. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszállták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre lépett, és elfoglalta a területet. (Forrás:wikipedia)