Képaláírás: Méhes Sámuel

Ismertető szöveg: "Az 1841, 1846 és 1848-diki erdélyi országgyűlésen Kolozsvár követe volt, s az 1848-diki pesti nemzetgyűlésre is az összes polgárság őt választá képviselőjének, ki a nép ügyének mindig lelkes szószólója s a közteherviselés egyik buzgó előharczosa volt. - A gyűlésekben a legalaposabb és tekintélyesb szónokok közé tartozott, s az országos munkálatokban kitűnő részt vett. Mint köztiszteletben álló polgár, Kolozsvárit a városi közgyűlésekben, megyei s más politikai küldöttségekben is fontos szerepet viselt. Bizalmas barátságban, összeköttetésben állott kora leghatályosabb és legnagyobb befolyású embereivel, s a lefolyt kor küzdelmei közt ugy a szellemi, mint az anyagi téren, alig merült fel kérdés, mely körül Méhes munkássága igénybe ne lett volna véve akár tanácscsal, akár pénzzel, akár befolyással kellett a közügynek lendületet adni." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 46. sz.)

A kolozsvári református főiskolán teológiát és jogot hallgatott, majd 1806-ban Bécsbe ment orvosi tanulmányokat folytatni, ezt azonban nem fejezte be. Heidelbergbe utazott, ahol három évig matematikát, kémiát, fizikát, természetrajzot, építészetet, filozófiatörténetet, antropológiát, statisztikát, élettant hallgatott. Az egyházi főhatóság Heidelbergből hívta haza a kolozsvári főiskolához (atyja tanszékére) a mennyiség- és természettan tanárának. A kolozsvári református egyház főtanácsában többféle hivatalt is viselt, 1843-tól az egyház gondnoka volt és a Kétágú templom fölépítésében is érdemeket szerzett. 1834-től 1848-ig Kolozsvár képviselőjeként vett részt az erdélyi, illetve pesti országgyűlésen. Az MTA 1836. szeptember 10-én választotta levelező tagjai sorába. (Forrás: wikipedia)