Normál kép: nov10_01.jpg   Méret: 783x1032 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1969. NAGY BALOGH JÁNOS
Nagy Balogh J. (1874-1919) halálának 50. évfordulója alkalmából.
Mélyny. 11 1/2 : 12 F. fog.
Á 1969. nov. 1.-1970. dec. 31
P 578 000 fog. 6 000
2579 2546 5 Ft Önarckép 100,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Nagy Balogh János magyar festő és grafikus. Az Iparrajziskolában Györgyi Kálmánnál (1860-0930) tanult, és 1898-99-ben az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamait, majd 1899-1900-ban a müncheni akadémia esti tanfolyamait látogatta. Lényegében autodidakta. Elvonultan, Kispesten szobafestőként élt. 1915-ben a harctéren megsebesült, később jobb keze megbénult. Céltudatosan alakította ki művészetét, a múzeumokban tanulmányozott művek, reprodukciók és a természet után. Önarcképe Frans Hals (lásd VIII.29.) és Harmensz van Rijn Rembrandt (lásd VII. 15.), 1910- 14-ben készült kubikosokat ábrázoló képsorozata Jean Francois Millet (lásd X.4.), csendéletei Paul Cezanne (lásd 1.19.) munkáihoz állnak közel. Műveinek témaköre szűk, szegényes műterme, igénytelen csendéletek, talicskázó kubikosok, önportrék. Portréinak modellje édesanyja volt. Körülhatárolt világát azonban nagy művészi alázattal és egyre növekvő tudással formálta festménnyé. Legjobb festményei a korai kubizmushoz állnak közel. Fennmaradt grafikáin a tömegek, a formák és a mozgás kiegyensúlyozott, szerves egysége festményeinél is összefogottabb, modernebb megfogalmazást tükröznek. Életműve egyenetlen, de néhány képe a magyar festészet legjobb alkotásai közé sorolja. A Tanácsköztársaság idején fedezték fel tehetségét, de életében egyetlen művét sem állították ki. 1960-ban rendezett a Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállítást munkáiból. (Műv.L.1967.3k.423 o., MNL.13k.460 o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page