Normál kép: nov9_03.jpg   Méret: 770x587 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: nov9_03_nagykep.jpg   Méret: 1025x782 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1972. ÓBUDA-BUDA-PEST
Óbuda-Buda-Pest egyesítésének 100. évfordulója alkalmából. A bélyegeket 100-as (10x10) ívekben nyomták. Az azonos bélyegképek egymás alatt helyezkednek el, a páratlan oszlopokban a régi, a párosokban az új városképet ábrázoló, de névértékükben egyező címletek.
Mélyny. 12 : 11 1/2 F. fog.
T.: Vertei József
Névérték: 3,- Ft
Á 1972. szept. 26-tól. Forgalmi bélyegek.
2825 2810 3 Ft Pest. 1972 70,- 30,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Pest az őskortól lakott terület volt. Első írásos említése 1061-ből való. Neve bolgár-szláv eredetű. Pest nevéhez is különböző feltételezések ismertek. A XIII. század elején bajor és szász telepesek költöztek a területre. Átépítése, Zsigmond király idején vett újabb lendületet. A gyarapodó polgárság szabadulni igyekezett Buda fennhatósága alól és Hunyadi Mátyás alatt nyerte el teljes függetlenségét. Egyre nagyobb szerepet játszott gazdasági megerősödése következtében, melyet a török hódítás visszavetett Az 1686-os felszabadulásra egy jelentéktelen település lett. Pest 1703-ban szabad királyi városi rangot kapott és egyre jelentősebb ipari és kereskedelmi központ lett. A XVIII. század elején a szerzetesrendek sorra építették a templomokat, iskolákat stb. 1820-ban megindult a Duna szabályozása és a gőzhajózás Pest és Bécs között. A XIX. század második felében kialakult a gyáripar, elterjedt a gázvilágítás és megindult a lóvasút. A népessége is erőteljesen növekedett. A kiegyezés - 1867 - előtt Buda maradt a kormányzati központ. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page