Ismertető szöveg: 1989. ORVOSOK (II.)
25-ös ívben nyomták.
Ofszetny. és réznyomás (acélmetszet) 12 F. fog.
T: Kass János, metszette: Lengyel György
Névérték: 6,- Ft
Á 1989. dec. 29.-1991. dec. 31.
P 263 300 fog. 4 700
4015 4063 6 Ft R. Virchow (1821-1902) 70,- 40,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Rudolf Virchow német orvos, patológus, antropológus és politikus.
Orvosi tanulmányait Berlinben végezte és az ottani
klinika kórbonctani osztályán dolgozott 1849-ig. Az
akkori politikai mozgalomban való részvétele miatt
elbocsájtották. Würzburgban lett egyetemi tanár,
majd 1856-ban visszatért Berlinbe, mint egyetemi
tanár és az új kórtani intézet igazgatója lett. Leírta
a leukémiát, felfedezte a csontvelőben lévő óriás
méretű sejteket, a megakariocitákat. Tisztázta a
trombózis, az embólia, az angioma, angolkór, az
agyvelőgyulladás és a vérbaj kórtanát.
Mikroszkópos kutatásai során megállapította, hogy
sejt csak sejtből származhat. A sejtelmélet orvosi alkalmazású kiterjesztésével
megalapította a sejtkórtant 1858-ban, melyet a Sejtkórélettan című munkájában
ismertetett. 1861-ben a Német Haladás Párt egyik alapítója volt. 1880-tól 1893-ig
tagja volt a német birodalmi gyűlésnek. Városi tanácsosként is sokat tett Berlinért.
Szakmai területén sok közegészségügyi intézménynek volt a megalapítója és
támogatója. Részt vett az antropológiai és archeológiai kutatási munkákban is. 1869-től
vezette a berlini Antropológiai Társaságot. 1870-71-ben a háborús sebesültek
gyógyításában is áldozatos munkát végzett. Ö szervezte az első kórház-vonatot. A
Berlini Antropológiai, Néprajztudományi és Őstörténeti Társaság egyik alapítója volt.
Emlékére 1910-ben Berlinben szobrot állítottak. (Révai N1.19k.374 o., MNL.18k.501
o.)(Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|