Ismertető szöveg: 1981. GRÓF BATTHYÁNY LAJOS (I.)
Gróf Batthyány L. (1806-1849) születésének
175. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 F. fog.
T.: Vagyóczky Károly (keret)
Á 1981. febr. 14.-1982. dec. 31.
P 3 894 300 fog. 5 000
3441 3469 1 Ft Barabás Miklós (1810-1898)
festménye 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Batthyány Lajos gróf magyar politikus. Katonai szolgálat teljesítése után, 1827-ben
jogtudományi vizsgát tett a
zágrábi akadémián, majd
nyugat-európai utazást tett.
Hazatérése után kapcsolódott be a
politikusi közéletbe. 1830-tól a
felső tábla tagja volt. 1834-ben
házasságot kötött Zichy Antónia
grófnővel, akitől három gyermeke, Amália, Ilona és Elemér született. 1839-től a főrendi ellenzék egyik vezére, 1841-től az Országos Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság,
1847-48-ban az Ellenzéki párt elnöke volt. 1848.március 15-én tagja volt az
országgyűlés reform követeléseit tartalmazó feliratot Bécsben átadó küldöttségnek.
1848. március 17-én V. Ferdinánd osztrák császár (lásd VI.29.) miniszterelnökké
nevezte ki. Batthyány ekkor megalakította az első felelős magyar kormányt. Hozzákezdett
a honvédelem megszervezéséhez, felállította a
nemzetőrséget, kibocsátotta az új pénzt a Kossuth-bankót. Az
alkotmányosság alapján a bécsi udvarral való megegyezésre
törekedett. Josip Jelacie horvát bán hadseregének támadása után - 1848 szeptemberében lemondott,
de Kossuth Lajos (lásd III.20.) és mások kérésére
hivatalban maradt és fegyverbe szólított a támadás kivédésére.
Mivel átalakított kormányát az udvar elutasította és a
magyarországi haderők élére gróf Lamberg Ferenc Fülöpöt nevezte ki, Batthyány lemondott
miniszterelnökségéről. Nemzetőrként harcolt, de hamarosan
megsebesült. Felgyógyulása után ismét részt vett az országgyűlés
munkájában és szorgalmazta a tárgyalások megkezdését az osztrákokkal. Alfred
herceg Candidus Ferdinand Windischgratz osztrák tábornagy az
országgyűlési delegáció tagjaként nem volt hajlandó fogadni, sőt 1849 januárjában
elfogatta. Budán, Pozsonyban és Laibachban raboskodott, majd Ölmützben a
haditörvényszék halálra ítélte. Az ítéletet - kötél általi halált - Haynau 1849. október 3-án jóváhagyta. A kivégzést megelőző éjjelen a felesége által
becsempészett tőrrel súlyos sebet ejtett magán, így akasztás helyett 1849. október 6-án,
az aradi vértanúk kivégzésének napján a pesti Újépület udvarán golyó által
végezték ki. Holttestét a pesti ferencesek templomuk kriptájában helyezték el, onnan
1870. június 9-én országos gyászmenet kísérte a Kerepesi-temetőben felállított
mauzóleumba. Emlékét Budapesten a Batthyány-örökmécses hirdeti. (Larousse
1991.1k.259 o., MNL.3k.376 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Október) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|