Képaláírás: A Képzőművészeti Társulat téli kiállításából
Greguss Imre: Asbóth Lajos Perednél.

Ismertető szöveg: Asbóth Lajos honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1849. január 15-étől Debrecen katonai parancsnoka, majd január 26-ától alezredesként a szerveződő 12. (tartalék) hadosztály parancsnoka volt. Hadosztályával részt vett a tavaszi hadjáratban. Érdemeket szerzett a császári hadsereg megtévesztését célzó hadműveletekben, ezért április 18-án ezredessé léptették elő és megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Buda ostromában, mint a II. hadtest egy hadosztályának parancsnoka, majd - miután Aulich Lajos betegszabadságra ment - mint a II. hadtest parancsnoka vett részt. Az 1849. júniusi Vág melletti hadműveletekben, majd a peredi csatában a II. hadtest kiválóan szerepelt, azonban Asbóth nem a parancsok szerint irányította hadtestét, ezért Görgei leváltotta a hadtest éléről. Július 19-étől a tartalék hadtest egy hadosztálya, majd a tervezett tartalék hadtest parancsnoka lett. A fegyverletétel után halálra ítélték, majd az ítéletet 18 évi várfogságra változtatták. 1856-ban kapott kegyelmet. Részt vett a szabadságharc utáni függetlenségi szervezkedésekben. Az emigráció jelentős szerepet szánt neki egy tervezett felkelés előkészítésében. 1861-ben néhány hónapra ismét letartóztatták. 1918-ban vált ismertté, hogy ekkor a bécsi titkosrendőrség besúgója lett. Ő adta fel az Almásy Pál és Nedeczky István vezette összeesküvés résztvevőit. 1862-ben megírta emlékiratait, majd 1867-ben az amerikai polgárháború történetét. (Forrás: Wikipédia)

Greguss Imre csaknem az egyedüli, ki koronkint szeretettel fordul vissza a nagy időkhöz. Most is két képet festett a szabadságharczból. Egyik "Névtelen félistenek", táborozási jelenet a második már történeti kompoziczió: "Asbóth Lajos ezredes Perednél", a mint lovon ülve és a nemzeti lobogót magasra emelve, vezeti a lelkesült honvédeket a csata viharában előre. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. november 24.)