Képaláírás: A sziámi király koronázási díszben

Ismertető szöveg: Chulalongkorn (V. Ráma) más néven PHRACHUNLACHOMKLAO, posztumusz nevén V. RAMA (szül. 1853. szept. 20. Bangkok, Sziám [ma Thaiföld] - megh. 1910. okt. 23. Bangkok), Sziám királya uralkodása alatt az ország megmenekült a gyarmatosítástól, és messzemenő reformokba kezdett. Chulalongkorn Mongkut király kilencedik fia, mivel azonban az első, akinek anyja királyné volt, őt ismerték el trónörökösnek. Mindössze 15 éves volt, amikor apja 1868 októberében meghalt. Chulalongkorn követte a trónon, mellette Somdet Chao Phraya Si Suriyawong volt a régens. A következő öt évben felkészítették arra, hogy el tudja látni uralkodói kötelességeit: tanulmányozta az udvari életet, ezenkívül utazásokat tett Brit Malájföldre és Holland Kelet-Indiába 1871-ben, Malájföldre, Burmába (Myanmar) és Indiába 1871-72-ben.
1873 novemberében megkoronázták. A fiatal király ezután nagyra törő reformok egész sorát iktatta törvénybe. A rabszolgaság eltörlésével kezdte, majd az igazságszolgáltatási és pénzügyi intézményrendszer javításával, valamint kinevezett törvényhozó tanácsok beiktatásával folytatta. Elkötelezte magát a nyugati mintájú reformok végrehajtására, amelyeket létfontosságúnak tartott Sziám fennmaradása szempontjából. Ezzel maga ellen hangolta a konzervatív udvari klikkeket. 1875 elején a feszültség politikai válságba torkollott. Az idősebb nemzedék elvetette törekvéseit, és a király a következő tíz évben nem vezetett be további reformokat. Lassanként azonban kiépítette a tehetséges, megbízható tisztviselői kart, amellyel az 1880-as évek közepétől megkezdte Sziám elavult közigazgatásának teljes átalakítását. Ezeket a lépéseket 1892-ben betetőzte nyugati mintára szervezett 12 minisztérium létrehozása. A minisztériumok bizonyos tevékenységi körökért voltak felelősek, mint például a tartományi közigazgatás, a honvédelem, a külügyek, az igazságszolgáltatás, az oktatás és a közmunkák. A király így erőteljesen korlátozta a közigazgatási önkényt, és véget vetett a távoli tartományok önállóságának.
A törvény előtti egyenlőség, a kötelező elemi iskolai oktatás és az általános katonai összeírás bevezetésével lerakta a modern thai polgári társadalom alapjait.
A belső reformokat két alapvető okból hajtotta végre a király. Egyrészt hitt a helyességükben, másrészt pedig felismerte: meg kell mutatnia a gyarmatosító hatalmaknak, hogy Sziám "civilizált", hiszen csak így lehet elkerülni a szomszédos országok sorsát, amelyek gyarmati uralom alá kerültek. A régi Sziám még így sem maradt fenn érintetlenül. A franciák 1892-ben kiprovokálták vele a háborút, és Sziámnak az 1907-ig Franciaországgal kötött szerződések értelmében le kellett mondania Laoszban és Nyugat-Kambodzsában szerzett jogairól. 1909-ben Sziám átengedte Nagy-Britanniának Kelantan, Trengganu, Kedah, valamint Perlis maláj államokat, és ez már némileg korlátozta a területenkívüliség rendszerét, amely csak két évtizeddel később szőnt meg. A Nyugattal fenntartott kapcsolataiban Chulalongkorn úgy teremtett egyensúlyt, hogy egymás ellen játszotta ki a gyarmatosító hatalmakat. Sziámot következetesen a többi nemzettel egyenrangúnak kívánta elismertetni. 1897-ben és 1907-ben Európába látogatott, és a nyugati uralkodók egyenrangú partnerként fogadták. Amikor Chulalongkorn 1910-ben meghalt, a thai történelem leghosszabb uralkodása ért véget. Fia, Vajiravudh modern, független királyságot kapott örökül.
(Forrás: http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/rama.html)