Képaláírás: A lublini unio 1569-ben. - Matejko János festménye.
1569. augusztus 11.

Ismertető szöveg: E kép tárgya az a szövetség, mely 1569 augusztus 11-én köttetett meg Lublinban Zsigmond Ágost király s a lengyel és litvániai tartományok között. A két ország között már különben régebben létezett egy neme a szövetségnek, melyet az oroszok és törökök elleni harczaikban kötöttek, különösen megerősödött e viszony, midőn Litvánia fejedelme, Jagelló, Lengyelország királynőjét, Hedviget, Nagy Lajos magyar király leányát nőül vette.
A terem közepén áll maga a király, a feszülettel kezében, kissé mögötte a krakói érsek, a mint az esküformulát fölolvassa, továbbá nagy, fehér szakállával Ukhanszki prímás tisztes alakja, a mint az evangélium nyitott könyvét tartja előtte térden-állva az ősz Zborovszki, egyik kezében az unió okmányával, másik keze az evangéliumon, míg mellette Mieleki térdel, egyik kezében az uralkodói jogart, másikban sisakját tartva, s még közelebb az előtérben a "vörös" Radzivill herczeg, szintén térdelő helyzetben, jobb keze mutatóujját kivont kardja keresztvasára téve, esküszik. Jobbra a háttérben Anna királyné látható, az emelvényt s karzaton, udvari nőkiséretével a kép jobb szögletében egy ifjú apród látszik, míg mögötte Modorevszki, a költő vezet a terembe egy parasztot, hogy mint a szegény nép képviselője, a lélekemelő jelenetnek szintén tanuja és részese lehessen. Előttök látszik a térdelő két Oatrogski testvér. A kép baloldalának előterében Litvánia elaggott püspöke igyekszik fölállani székéről s e törekvésében buzgón támogatja a mellette ülő hű Laski. Mögöttük ül Ermland ünnepelt püspöke : Hosius, a mint mind a két kezét áldásra emeli föl. Széke karfára támaszkodva látszik a zord Gorka s mellette az elégületlenek vezére, Firlei marsall, a mint az ünnepélyes jelenetet büszke, csaknem megvető tekintettel nézi le. Mögötte számos főúr látható, köztük Pozen herczege, esküre emelt kézzel. Az alakok mindegyike arczára írva hordja lelkét, úgy hogy azt onnan lehetetlen le nem olvasni. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. november 5.)

A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam nem teljes unióját (nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze) 1569. június 28-án hozták létre és július 1-jén írták alá. A létrejött állam neve ettől kezdve: Két nemzet köztársasága, közös uralkodóval, szejmmel, valutával és külpolitikával - külön maradt a kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a bíróságok.
A lublini unió következményei:
a főurak befolyásának növekedése
a főváros Varsó hatalmának növekedése, itt ülésezett a szejm, ahol lebonyolódtak a választások és a XVI. század végétől itt székelt a király udvarával és tanácsadóival
Lengyelországhoz csatolták az ukrán területeket
Litvánia és Ruténia lengyelesítése - idővel az ottani elit nyelve a lengyel lett
Lengyelország foglalkozni kezd a keleti politikával: háború Moszkvával, Törökországgal és a tatárokkal
Lengyelország tekintélyének növekedése Európában: kelet és nyugat összekötése
a lengyel nemzet politikai műveltsége nő
az unió tartós és biztos volt 1795-ig fennállt, Lengyelország III. felosztásáig

(Forrás: Wikipédia)