Ismertető szöveg: 1996. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN
A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉÉRT
50-es ívekben nyomva.
Ofszetny. 12:11 1/2 F. fog.
T.: Dudás László
Névérték: 75,- Ft
Á 1996. jún. 21.-1998. dec. 31.
P 487 000 fog.
4341 4388 75 Ft Bay Zoltán (1900-1992) 170,- 130,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
Bay Zoltán magyar fizikus. A debreceni Református Kollégiumban
tanult, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen
doktorált 1926-ban. Négyéves berlini tanulmányút után a
szegedi egyetem elméleti fizika professzora lett 1930-ban,
ahol Szent-Györgyi Alberttel került kutatási
kapcsolatba. 1936-ban az Egyesült Izzó Tungsram
Kutatólaboratóriumának igazgatója lett. Itt dolgozta ki a
magyar rádiólokátort. 1938-48 között a Műegyetemen
létrehozott atomfizika tanszék tanára volt. Ebből az időből
valók az elektrogardiográf és a színét változtató neonreklámcső találmányai. A
II. világháború után az Egyesült Izzó egyik vezetőjeként radarral végzett Holdvisszhang
kísérletet, amely 1946. február 7-én hozott eredményt. A személyét is érintő
fenyegetések előtt az USA-ba emigrált, ahol 1948-1955 között a Washington Egyetem
kutató-professzora, 1955-72 között a National Bureau of Standars osztályvezetője lett.
1972-től - nyugdíjasként - volt az American University professzora. Kutatásainak főbb
eredményei még: az elektronsokszorosító tökéletesítése, a méterdefiníció reformja a
nagy pontossággal meghatározott fénysebesség alapján. 1990-ben jelent meg
dokumentumkötete Az élet erősebb címmel. (Larousse 1991.1k.261 o., A XX. század
Kr.1994., MNL.3k.396 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Július) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
|