Képaláírás: A rimaszombati bányász-kongresszusról. - Andrássy László fényképe után.

Ismertető szöveg: A gyűlés alkalmából csinosan földíszített termet zsúfolásig megtöltötték "az ország napszámosai", a hogy a bányászok magukat nevezik. Szept. 12-ikén egész délelőtt tartott a gyűlésezés, a melynek az egyesület belső életének rendes ügyein kívül több országos fontosságú szakelőadás volt a tárgya. A titkári jelentős után, mely az országos bányászati és kohászati egyesület szellemi és anyagi működéséről számolt be, Farbaky István főbánya-tanácsos, országgyűlési képviselő tett jelentést az egyesületi székhelynek Selmeczbányáról Budapestre leendő áthelyezése tárgyában. A jelentés lényege az, hogy kellő jövedelem hiányában az áthelyezésről egyelőre szó sem lehet. P. Tetmayer László salgótarjáni bányaigazgató a selmeczbányai akadémia újjászervezése ügyében adott be indítványt. Ennek kapcsán dr. Wekerle Sándor nagyszabású beszédben ismertette az akadémia ügyében történt lépéseket s főkép arra kérte az egyesület tagjait, hogy az akadémiának Budapestre tervezett áthelyezését tőlük telhetőleg igyekezzenek meggátolni. Az indítványt Wekerle felszólalása értelmében módosítva egy bizottságnak adták ki tanulmányozásra. Richter Géza szélaknai bányamérnök a bányásztisztek és altisztek minősítésének megvédésére adott be indítványt, a melyet el is fogadtak. Tóth Gáspár budapesti ügyvéd két bányajogi ügyben, Münnich Kálmán iglói bányaigazgató a bányász vidékek új geológiai fölvétele tárgyában adott be indítványt. Az előadott reformokat és indítványokat a jövő évi pécsi kongresszuson fogják tárgyalni. A kongresszus az ülés után egy csoportképben lefotografáltatta magát. Délután Rimaszombat városa látta vendégéül az egyesületet, este pedig fényes bált rendezett a tiszteletükre. Ez volt a kongresszus első napja.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. október 24. )