Normál kép: 0106.jpg   Méret: 770x545 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: 0106_nagykep.jpg   Méret: 1247x883 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1992. MINDSZENTY JÓZSEF
Mindszenty J. (1892-1975) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 1/4:11 1/2 F. fog.
T.: Vertel József
Á 1992. márc. 27.-1994. dec. 31.
P 239 200 fog.
4141 4189 15 Ft Esztergomi bazilika, mellkép 150,- 50,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Mindszenty József magyar római katolikus főpap, bíboros, Magyarország hercegprímása. Eredeti neve Pehm József. 1915-ben szentelték pappá. 1915-17-ben Felsőpatyon káplán, 1917-től Zalaegerszegen gimnáziumi hittanár, majd apátplébános, 1921-től kerületi esperes, 1924-től címzetes pernói apát, 1937-től pápai prelátus volt. Konzervatív-tradicionalista, keresztény-szocialista nézeteket vallott. Szembeszállt a nemzetiszocialista eszmékkel, többször nyíltan állást foglalt Horthy Miklós kormányzósága ellen is. 1944 márciusában lett veszprémi püspök. Püspöktársaival 1944 nyarán együtt tiltakoztak a zsidóüldözések ellen. 1944 november 27-én a nyilasok letartóztatták és bebörtönözték. A szovjet csapatok bevonulásakor szabadult a sopronkőhidai börtönből. 1945-ben a háború befejezése után esztergomi érsek, 1946-ban bíboros. Elveihez szigorúan ragaszkodó, megalkuvásra képtelen vezető volt. Tisztségéből fakadóan ön magát a legitimitás forrásának, a királyt helyettesítő személynek tekintette. 1948-ban tiltakozott a köztársasági államforma bevezetése, a német lakosság kitelepítése, a szomszédos országokban élő magyarságot ért sérelmek, az iskolák államosítása ellen. Pásztorleveleiben politikai-közéleti kérdésekben is befolyásolta híveit. 1948. december 26-án hűtlenség vádjával és a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény gyanújával letartóztatták és a népbíróság 1949-ben életfogytiglani fegyház büntetésre ítélte. Büntetését 1955 júniusban egészségi okokból felfüggesztették, és házi őrizetben tartották. 1956. október 30-án a kormány utasítására a többi politikai elítélttel együtt szabadult, visszakapva minden korábbi funkcióját és a forradalom mellé állt. November 3-án este rádióbeszédében a helyzetet szabadságharcnak minősítette, szabad választásokat követelt, felszólított a munka felvételére állást foglalt az igazságos jogállam, az igazságosan korlátozott magántulajdon és az egyház szabad működésének biztosítása mellett. November 4-ére virradó hajnalon, amikor az orosz csapatok körül kerítették Budapestet, az USA budapesti nagykövetségén kért és kapott menedéket. Itt 15 évet volt kénytelen eltölteni. 1971 szeptemberében Ausztriába utazott és ott élt haláláig. 1990-ben rehabilitálták. Földi maradványait Máriazellből hazaszállítva az Esztergomi Főszékesegyházban helyezték végső nyugalomra. Börtönélményeit Emlékeim című művében örökítette meg. (Larousse 1992.2k.934 o.,Magyar Nemzet 1990., MNL.13k.158 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page