Normál kép: 092.jpg   Méret: 633x889 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1957. ARANY JÁNOS
Arany J. (1817-1882) halálának 75. évfordulója alkalmából.
Mélyny. XIII-Vj. 12 1/2:12 F. fog.
T.: Vertel József
Á 1957. szept. 15.-1959. jan. 31.
P 1 543 600 fog. 4 000
1564 1497 2 Ft kék 200,- 100,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Arany János magyar költő. Iskoláit Nagyszalontán kezdte, ahol 14 éves korában segédtanítói állást vállalt. 1833-ban került Debrecenbe a református kollégiumba, ahol két évet töltött. Eközben Kisújszálláson is vállalt tanítói állást. 1836-tól Debrecenben elszegődött színésznek, majd egy vándortársulattal eljutott Máramarosszigetig. Néhány hónap múlva gyalog tért onnan haza Nagyszalontára. Távollétében apja megvakult, hazatérte után nem sokkal édesanyja meghalt. Lelkiismereti kérdést csinált a tragédiákból és lemondott művészi ambícióiról, otthon maradt és segédtanítóskodott, majd községi írnok, 1840-ben másodjegyző lett. Még abban az évben feleségül vette Ercsey Juliannát. Két gyermekük született, Juliska és László. Szürkeségéből debreceni diáktársa, Szilágyi István mozdította ki. Ebből az időből származnak első verselési próbálkozásai. Óriási olvasottságra tett szert és elméleti megalapozottsággal, nagy megfontoltsággal dolgozott. Néhány hónapos ifjúkori vándorszínészkedése kitörési kísérlete volt a szokványos korlátok közül a művészi élet felé. Köznapi tevékenységét az anyagi biztonságra való törekvése határozta meg. Gyakran olyan hivatalok vállalására is kényszerült, mely elvonta energiáját az irodalomtól, s ettől sokat szenvedett. Költészetében maga szabta meg feladatait meglehetősen magas színvonalon. Nemcsak mesterségbeli tudása, de alapossága, munkabírása is átlagon felüli volt. Kortársainál lényegesen választékosabban fogalmazott. Írói gondolkodásának fejlődésére erősen hatottak az 1845-47-es évek között lezajlott hazai politikai események és a különböző táborok közötti viszályok, politikai harcok. A megyei élet visszásságairól hexameterekben szóló szatirikus eposza az Elveszett alkotmány. A Kisfaludy Társaság által kiírt pályázatra a nép ajkán élő történeti személyről készült a Toldi című elbeszélő költemény, mellyel nemcsak a pályadíjat, hanem megalapozta népszerűségét, valamint Petőfi Sándor nagyrabecsülését és barátságát is elnyerte. A trilógia befejező része, a Toldi estéje a lélektani regény rokona. A külső cselekményesség helyett az idős Toldi lelkének belső mélységei foglalkoztatják Aranyt. A mű 1854-ben került nyomdába. A trilógia középső része -Toldi szerelme - csak 1879-ben készült el. Az 1848-49-es forradalmat teljes szívével támogatta, szerkesztette a Nép Barátja című lapot, hazafias verseket, csatadalokat írt, sőt 1848-ban nemzetőr is volt. A szabadságharc bukása mély lelki és egzisztenciális válságba sodorta. Petőfi eltűntével pótolhatatlan veszteség érte, ezen felül elvesztette szalontai állását, lakását, egy ideig bujdosni kényszerült. Költészetének egyik csúcspontja az 1850-es évek - csüggedés, kétely, ugyanakkor a felelősségérzet, erkölcsi kötelességtudás parancsai között vívódó - lírája. Ekkor született a Nagyidai cigányok, a Bolond Istók. 1851-től Nagykőrösön volt a gimnáziumban magyar és latin tanár és ez idő alatt írt balladái a népéletből, népi hiedelmekből és a történelemből táplálkoztak, mint pl. az Ágnes asszony, V. László, Szondi két apródja, A walesi bárdok stb. Másik vezető ballada-motívuma a bűn és bűnhődés, mely az 1870-es évek balladáiban is tovább él. Túlzott alapossága, teljességigénye, műgondja, rányomja bélyegét műveire. Öregkori verseiben a tartalom kereste meg a stílust. Öregkori lírájának gyöngyszemei az Őszikék. E ciklus versei a modern költészet impresszionisztikus stílusú előfutárai. Költői képességének jó bizonyítékai Shakespeare fordításai. 1865-ben elvállalta az Akadémia titkári tisztét. A hivatali izgalmak és Juliska leányának korai halála tíz évre elnémították a költőt. 1877-től már csak névleges főtitkára az Akadémiának. Látási, légzőszervi és gyomorpanaszai miatt már inkább csak magának írt. Ezekből az írásaiból is kedélyvilágának mérhetetlen gazdagsága, bölcs iróniája és fanyar megnyugvása árad. A magyar költészet egyik legjelentősebb megújítója. (Larousse 1991.1k.146 o., Világir.Kisencikl.1976.1k.63 o., MNL.2k.285 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page