Normál kép: 115.jpg   Méret: 643x850 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Normál kép új ablakban 
Normal size picture in a new window

Ismertető szöveg: 1987. UITZ BÉLA
Uitz B. (1887-1972) születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ofszetny. 12 F. fog.
T: Kass János (keret)
Á 1987. márc. 6.-1989. dec. 31.
P 1 102 300 fog. 4 700
3836 3883 4 Ft Ülő nő 50,- 10,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Uitz Béla magyar festő. Mint lakatos 1908-ban ösztöndíjjal iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Balló Edénél (1859-1936) és Ferenczy Károlynál tanult. 1912 után alakult ki művészetének sajátos formanyelve. Korai posztimresszionizmushoz közeli szénrajzai után, mint pl. Anya gyermekével, az 1910-es évek közepétől erőteljes vonalkezelésű, kuboexpresszionista tusrajzokat készített. Olaszországi tanulmányútját az I. világháború kitörése szakította félbe. 1915-ben csatlakozott a Tett című folyóirat köré csoportosult fiatalok antimilitarista értelmiségi köréhez. 1916-ban grafikai műveivel szerepelt a San Francisco-i nemzetközi kiállításon, ahol aranyérmet kapott. Művészetét abban az időben a dinamikus szín- és formakompozíciók keresése jellemezte. A Tanácsköztársaság idején a Művészeti Direktórium tagja, a Proletár Képzőművészeti Tanműhely vezetője volt. Ismertek akkor készült plakátjai, mint pl. Vörös katonák előre. A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe került, majd Bécsbe emigrált, ahol kezdetben együtt dolgozott Kassák Lajossal. 1921-ben Moszkvában erősen hatott rá a régi orosz ikonfestészet és a konstruktivizmus, főleg Alexander Mihájlovics Rodcsenko (1891-1956) művészete. Ott készült az Ikonanalízis-sorozata 1922-ben. 1922-24- ben Párizsban Komját Aladárral (1891-1937) közösen Egység címmel szerkesztett folyóiratot, és Martel álnéven dolgozott. Ott készítette egyik nagyjelentőségű alkotását, a 14 rézkarcból álló, szuggesztív erejű kompozícióját, az angol takácsforradalmat ábrázoló General Ludd című sorozatát. 1926-tól 1970-ig a Szovjetunióban élt ahol monumentális falfestési feladatokkal foglalkozott. Moszkvában a Felső Iparművészeti Intézet festészerti karának dékánja volt. Később Kirgiziában murális alkotásokat festett. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták. 1939-től kapcsolódott be újra a művészeti életbe. 1970-ben hazatelepült és a színelméletre és az aranymetszés szabályaira vonatkozó problémákkal foglalkozott. Sokoldalú művészi tehetség volt, a festészeten kívül foglalkozott építészettel, zene-elmélettel, kertművészettel, irodalomkritikával és esztétikával. (Műv.L.1968.4k.605 o., Új Magy.L.1962.6k.540 o., MNL.17k.868 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page