D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : paradsasvar.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/008500/008586/paradsasvar_kiskep.jpg F ő c í m : Parádsasvár B e s o r o l á s i c í m : Parádsasvár S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : uzo19 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2009-11-24 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2006-05-13 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikimedia Commons-ba való feltöltés dátuma A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Wikimedia Commons M e g n e v e z é s : Wikimedia Commons S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : GNU Free Documentation License C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Építészet általában T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T á r g y s z ó : kastély M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szálloda M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : műemlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.
Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.
Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.
A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.
1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.
1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. század-ban egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma 5 csillagos luxusszállóként üzemel. Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A Sasvár kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Parádsasvár A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1114x833 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : SZÉP S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Szabados Dorottya S z e r e p / m i n ő s é g : ellenőrzés A f e l d o l g o z ó n e v e : Simon Jennifer |