D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_kossuth.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kossuth Lajos és Kossuth Ferenc
B e s o r o l á s i   c í m : Kossuth Lajos és Kossuth Ferenc
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : építész
B e s o r o l á s i   n é v : Gerster
U t ó n é v : Kálmán
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
S o r s z á m : 1
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Stróbl
U t ó n é v : Alajos
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-12
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : épület
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : épület
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : épület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Kossuth Lajos (1802-1894)
V I A F I d : 85933241
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Kossuth Ferenc (1841-1914)
V I A F I d : 38772470
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: Kossuth mauzóleum [kivitelezők: Herpka Károly, Jungfer-cég, Kauser-cég, Kölber Dezső, Müller Ernő, építész: Gerster Kálmán, szobrász: Stróbl Alajos és Vögerl Alajos, kőfaragó: Seenger Béla, festő: Müller Ernő, üvegmozaikok: Róth Miksa]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kossuth Lajos államférfi, a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem legnagyobb alakja. Birtoktalan köznemes családból származott. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és a sárospataki főiskolán végezte, és 1823-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. 1824-32 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vm.-ben. 1832 végén került a pozsonyi országgyűlésre mint távollevő főrendek képviselője. Itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat (1832-36), amelyben a reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Az országgyűlés berekesztése után hasonló szellemben szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat (1836-37). Lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték. 1840. máj.-ban szabadult, és 1841. jan.-ban megindította a Pesti Hírlapot. Ennek szerkesztőjeként vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, a polgári szabadságjogok és az ország alkotmányos függetlenségének követelésével. Nem vette azonban figyelembe a nemzetiségek követeléseit; e kérdésben összeütközésbe is került a nálánál türelmesebb nemzetiségi politikát hirdető Széchenyivel. Legfőbb eszköznek céljai elérésére a nemesek és a nép "érdekegyesítését", politikai összefogását tekintette, a nemesség vezetése alatt. Lapjának rendkívüli hatása a konzervatívok, sőt a reformellenzéktől már korábban elszakadt Széchenyi támadását is kiváltotta (Kelet Népe, 1841), amelyre Kossuth Feleletében (1841), majd hírlapi vitacikkekben adta meg a választ. 1844 derekán a kormányzat eltávolította a Pesti Hírlaptól. Ekkor a kezdeményezésére alakult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit. A gazdasági önállóság előmozdítására megszervezte az első hazai Iparműkiállítást (1842), kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a vámkedvezménnyel Magyarországra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdető Védegyletnek (1844). Az Ellenzéki Párt hivatalos programjául fogadta el az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot (1847). Az 1847 őszén megnyíló országgyűlésre Pest vm. követévé választorta, és az országgyűlésen az ellenzék vezéreként lépett fel. Az 1848. febr.-i francia forradalom hírére márc. 3-án az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. Döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket és a forradalom erőire támaszkodva kikényszerítette Bécs hozzájárulását. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett. 1848 tavaszán és nyarán a forradalom továbbfejlesztésének elkerülésére törekvő kormány álláspontját képviselte ugyan, de mind szorosabb kapcsolatba lépett a forradalmi tömegek követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. Júl. 11-i beszédével elérte a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió Ft megajánlását. Szept. 6-án elrendelte az első m. bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére. Szept. 15-én javaslatára választotta meg az országgyűlés a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. Szept. végén nagy sikerű toborzó körúton szólította fel az Alföld népét a haza és a jobbágy felszabadító forradalom védelmére. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében óriási feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervezése, mind a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében. Marx megállapítása szerint Danton és Carnot volt egy személyben. Döntő része volt abban, hogy az arisztokraták árulása és az 1848 végén, ill. 1849 elején a liberális nemesség soraiban is elharapódzó megalkuvás, amelyet a Békepárt képviselt, nem tudott úrrá lenni a forradalmi erőkön. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az ogy. 1849. ápr. 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását. Kossutot ugyanakkor ideiglenes államfővé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc végső szakaszában felismerte, hogy új intézkedések lennének szükségesek a magyarországi nem magyar népek nemzeti jogainak biztosítására. Végül is nem tudott úrrá lenni az ingadozáson, amely a cári beavatkozás és a hadihelyzet romlása után a vezető réteget mindjobban hatalmába kerítette, és nem lépett fel kellő eréllyel Görgey magatartása ellen. 1849. aug. 11-én kénytelen volt átadni a hatalmat Görgeynek, aki röviddel ezután letette a fegyvert. Kossuth több ezer társával török földre menekült. Néhány hónapot a mai Bulgária területén (Viddinben és Sumlában) töltött, majd szűkebb környezetével együtt a kisázsiai Kiutahiába internálták. Itt készítette el a Mo. belső berendezkedésének átszervezésére, a nemzetiségek önkormányzatának messzemenő biztosítására irányuló kiutahiai alkotmánytervet (1851). 1851-ben Angliába utazott, ahol a tömegek nagy ünneplésben részesítették, akárcsak 1851-52-i amerikai útján is. 1852 nyarán visszatért Angliába és családostul Londonban telepedett le. Kapcsolatot tartott fenn a francia, olasz, orosz, német és lengyel - jobbára kispolgári emigráns körökkel, mindenekelőtt Mazzinival, akinek ~ra gyakorolt hatása megmutatkozott az 50-es évek eleji, kellően meg nem alapozott felkelési kísérletek szervezésében. Marx és Engels bírálták ezeket a kísérleteket, amelyek szervezésében Kossuth nem vette tekintetbe, hogy a forradalmi helyzet megszűnt. A következő években Kossuth arra számított, hogy a nagyhatalmak közötti konfliktus teszi lehetővé Magyarország felszabadítását; ezért összeköttetésbe lépett III. Napóleonnal, Kossuthnak ezt a politikáját - a reakcióval való összefogást a m. nép felszabadítása érdekében Marx és Engels helytelennek tartotta. Mikor az 1859-i osztrák-olasz-francia háború előkészítése idején III. Napóleon és Cavour kilátásba helyezték Magyarország felszabadításának elősegítését, Kossuth Teleki Lászlóval és Klapka Györggyel megalapította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot és megindította a Magyar Légió szervezését. Miután III. Napóleon váratlanul békét kötött Ausztriával, Kossuth mind egyértelműbben a függetlenségükért küzdő elnyomott népek mozgalmával kívánta összekapcsolni Magyarország felszabadítását. A hazai és szomszédos testvérnépekkel való összefogás gondolatát sok utópisztikus elemet is tartalmazó tervekben, a jövőre nézve a már felszabadult népek majdani Duna-konföderációjára vonatkozó, szintén utópisztikus tervében (1862. máj.) fejtette ki. Olaszországból - ahová 1861-ben átköltözött - küldött üzeneteiben, leveleiben, a Deákhoz intézett híres nyílt levelében (Cassandra-levél, 1867) óvta a nemzetet attól, hogy osztozzék a Habsburg-hatalommal az elnyomott népek feletti uralom felelősségében. ~ a párt képviselőihez intézett számos levélben intett a nemzeti érdekek következetesebb védelmére, a demokratikus törekvések támogatására (választójog kiterjesztése, főrendiház eltörlése, virilizmus megszüntetése, az állam és egyház szétválasztása stb.); társadalmi programjában azonban nem lépett tovább, mindvégig megmaradt polgári demokratikus álláspontjának határai között. - 1865 után - néhány éves megszakítással - Turinban (Torino) élt. Irataim az emigrációból címmel közrebocsátott három kötete az emigráció 1859-62 közötti tevékenységéről számolt be. 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami a nép széles körében felháborodást váltott ki; a városok és községek hosszú sora díszpolgárrá választotta. Budapesti temetésén hatalmas részvét nyilatkozott meg. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Kossuth Ferenc dualizmus kori politikus, mérnök, miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia. A szabadságharc bukása után, 1850-ben vitték ki apjához. Emigrációban nőtt fel. Műszaki tanulmányainak befejezése után Nagy-Britanniában, majd Olaszországban dolgozott. Európai hírnevet szerzett a vasút- és hídépítés, valamint az alagútfúrás terén. Részt vett az emigráció politikai és publicisztikai tevékenységében is. 1859-től a Magy. Nemzeti Igazgatóság titkára. 1894-ben hazakísérte atyja holttestét, s véglegesen hazaköltözött. 1895ben képviselővé választották; a Függetlenségi Párt elnöke lett, de azon belül a megalkuvó politikai irányzatot támogatta. 1905-ben a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottsága elnökévé választották. A Wekerle-kormányban 1906. ápr. 8-től 1910. jan. 17-ig kereskedelmi miniszter. 1907-ben megújította a vám- és kereskedelmi szerződést Ausztriával. Mikor 1909-ben a Függetlenségi Párt két táborra szakadt, kisebbségben maradt Justh Gyulával szemben. A Wekerle-kormány lemondása után Apponyi Alberttel együtt a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt vezetője. A két Függetlenségi Párt egyesülésekor az egyre többet betegeskedő Kossuth már csak az egyik elnöki tisztet vállalta. Kiadta atyja iratainak egy részét. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Deák Ferenc
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn