|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : eleink_gardonyi_g.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/027500/027569/eleink_gardonyi_g_kiskep.jpg F ő c í m : Gárdonyi Géza B e s o r o l á s i c í m : Gárdonyi Géza S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-07-13 A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Eleink vidéki és külföldi temetőkben M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Vallás, egyház A l t é m a k ö r : Vallás általában T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Eger, a vár bástyáján I s m e r t e t ő s z ö v e g : Gárdonyi Géza (Ziegler) író, költő, az MTA tagja (l. 1910, t. 1920). Apja jómódú géplakatos volt Bécsben, de a forradalom hírére hazajött és saját költségén alapított kis fegyvergyárában fegyverkovács lett, a szabadságharc bukása után uradalmi gépész. Középiskoláit Sárospatakon és Pesten végezte, majd az egri tanítóképzőben, 1882-ben tanítói oklevelet szerzett. Tanító volt Karádon (1882), Devecserben (1883-84), Sárváron (1884), Dabronyban (1885), 1885-ben Győrben a Hazánk, a Győri Közlöny, majd a Győri Hírlap munkatársa, szerkesztette a Tanítóbarát c. folyóiratot, valamint a Garabonciás Diák c. győri élclapot. 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát; házasságuk boldogtalan volt. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban is. 1889-ben a Szegedi Híradó, 1890-91-ben a Szegedi Napló, 1891 nyarától néhány hónapig az Arad és vidéke munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével Feszty Árpád történeti körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1893-ban Barna Izsó operettzenéjéhez szöveget készített (A paradicsom.) Először a később megtagadott Göre Gábor levelei tették ismertté. 1897-től Egerben élt, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Az én falum (1898), az Egri csillagok (1901) megjelenése, A bor c. színművének hatalmas sikere a Nemzeti Színházban (1901) az ország egyik legolvasottabb írójává tette. 1900-ban s a következő években gyakran utazott Franciaországba s más nyugat-európai országokba. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja. A siker útján a kezdetben harcos ellenzéki materialista, antiklerikális Gárdonyi élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zavaró, hamis romantika vegyült, történelemszemléletét Schopenhauer pesszimista filozófiája befolyásolta. Korai művei azonban a m. irodalom számottevő értékei. Az egri várban temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Krisztácska: Gárdonyi Géza A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |