D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : HUN_Gonc_COA.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/017200/017267/HUN_Gonc_COA_kiskep.jpg F ő c í m : Gönc címere B e s o r o l á s i c í m : Gönc címere S z e r e p : közreadó I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : Dencey E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-11 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2008-11-29 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma. A t í p u s n e v e : címer M e g n e v e z é s : Wikipédia M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei T e c h n i k a : színes rajz M e g n e v e z é s : Wikipédia C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 3.0 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok T á r g y s z ó : címer M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : embléma M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : címertan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : város M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Borsod-Abaúj-Zemplén megye G e o N a m e s I d : 717582 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : Gönc egy kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 65 kilométerre. Az Abaúj-Hegyközi kistérség központja; az ország legészakibb városi rangú települése. Gönc német telepesfalu, mely a Hernád mentén, Újvár alatt letelepített királynéi német telepesfalvak egyike.
Nevét 1219-ben említette először oklevél Bücij (Guncy) néven.
A tatárjárás után a királynéi német telepesfalukat a vizsolyi ispánság fogta össze, külön ispánnal az élükön.
Kun László uralkodása alatt az Aba nemzetség hatalmába kerül, s a Gönctől délkeletre emelkedő hegyen felépítik Gönc várát, melynek romjait az Aba-nemzetségbeli Amadé-ról Aba Amadé még ma is Amadi vár-nak neveznek.
Az 1280-as évektől az országos méltóságokat viselő Amadé birtokába került, aki itt rendezte be udvartartását és a feudális anarchia korában innen intézte orszáágos ügyeit; innen kormányozta az uralma alá tartozó vármegyéket.
Vencel király uralkodása alatt az ifjú Károly király egy ideig itt Göncön tartózkodott Amadé nádornál, Gönc várában. S mikor 1304 körül a Vencel híveiül szegődött szepesi szászok és kassai polgárok megostromolták Gönc várát, az ostromlókat megverték és Vencel zászlaját elvették.A zászlót a gönci várnagy: Apród István elküldte a királynak Oroszországba, aki ekkor első felesége elhozatala miatt járt ott.
1311-ben Amadé nádor halála, majd 1312-ben a király ellen fordult Amadé fiak rozgonyi csatában elszenvedett veresége után a várat Károly Róbert király Drugeth Fülöppel megostromoltatta és bevette. Ettől kezdve a Drugetheké.
Gönc városának gazdasági életét már ez időben jelentős szőlőmelés jellemezte, s az 1327-ből fennmaradt oklevelek szerint pénteki napokon hetivásárt tartottak.
Egyházának kegyura a királyné volt, s ki volt véve az egri püspök joghatósága alól.
Az 1332 évi pápai tizedjegyzék szerint ez évben plébánosa, illetőleg káplánja 2 M. és fél fertó, 1333-ban 2 és fél M. pápai tizedet fizetett,mely az összeg nagyságát tekintve Göncnél mezőváros szintre mutat.
A huszita mozgalom idején a husziták kezére került. A főként német lakosságú település a török hódoltság idején vált újra magyar többségűvé.
1570 és 1647 között Gönc Abaúj vármegye székhelye volt. A reformáció idején fontos szerepet töltött be a kultúrában; itt fordította magyarra a Bibliát Károli Gáspár (vizsolyi biblia). 1687-ben egy időre Göncön telepedett meg a Sárospatakról elűzött református főiskola is.
A város fontos szerepet töltött be a tokaj-hegyaljai borokkal való kereskedelemben; a 136,6 literes ún. gönci hordó mértékegységgé vált.
A részben mezőgazdasággal foglalkozó településre nehéz idők köszöntöttek a 19. század végén természeti csapások miatt, a trianoni békeszerződés után pedig amiatt, hogy az ország szélére került, elveszítve kereskedelmi szerepét.
1979-81 között itt működött a Szathmáry István alapította alkotótábor Deim Pál, Csiky Tibor, Misch Ádám és Fajó János művészeti vezetésével, növendék volt Saxon-Szász János is.
2001-ben visszakapta városi rangját. K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Göncruszka címere A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2000x3138 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Dávid Adrienne |