D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : HUN_Kistelek_COA.jpg
C Í M 
F ő c í m : Kistelek címere
B e s o r o l á s i   c í m : Kistelek címere
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : közreadó
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Dencey
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-06-02
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2009-01-11
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : címer
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Wikipédia
M e g n e v e z é s : Magyarország megye- és településcímerei
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T e c h n i k a : színes rajz
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Egyéb történeti segédtudományok
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Közigazgatás, önkormányzatok
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : címer
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : címertan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : embléma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : település
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Csongrád megye
G e o N a m e s I d : 715429
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Kistelek
G e o N a m e s I d : 3049719
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A város címere: álló, hegyes talpú pajzs, arannyal és zölddel - a cölöp helyén ékre - vágott. Az arany ékből zöld szár növekszik és bomlik három ágra, melyeken egy-egy (csúcsával jobbra, a pajzsfő felé és balra mutató) szív alakú zöld levél fakad. Az aranymáz a dicső múltat idézi, amely a réz- és bronzkortól a római, a szarmata, népvándorlás és középkori időszakon át ível napjainkig. Jelképezi a helybeliek aranyat érő szorgos munkáját, derűjét, élni akarását és a napfényes órák magas számát is e vidéken. A zöld szín a mezőgazdasági termelésre céloz, s arra, hogy e terület hosszú időn át puszta volt, továbbá, hogy 1789-től jelentős erdőtelepítéssel állították meg a futóhomokot. Ez a jövőbe vetett remény színe is. A két máz váltakozása mutatja, hogy a település a középkor végéig önálló volt, később eladományozták (1702-ben a Német Lovagrendnek, 1731-ben Szeged városának), majd ismét önállóvá vált. A három levél szimbolizálja, hogy ez a szám szinte misztikusnak tekinthető a település életében: földje mezőségi, barna és futóhomok, egymást váltja a termőföld, szőlőtermő homok és szikes legelő, a szántóművelés, gyümölcs- és szőlőtermesztés és az állattartás. Három út keresztezi itt egymást: a Budapest-Szeged, a Halas-Csongrádi és a Mindszenti révhez vezető. Három jelentősebb földosztás volt a településen: 1774-1778-ban (100 telek), 1920-1926-ban (400 parcella) és 1944-1945-ben (590 parcella). Története során három nagyobb egyházfelekezete volt: római katolikus, protestáns (református és evangélikus) és zsidó. Három etnikum volt domináns: magyar, kun és szlovák. Három jeles iskolatípust működtet: gimnáziumot, művészeti iskolát és postaforgalmi szakiskolát. Lakosai régebben vagy saját földjüket művelték, vagy bérleti földet vállaltak, illetőleg bérmunkásként dolgoztak. Később vagy maradtak földművesek, vagy a helyi bérmunka lehetőségével éltek, egy részük pedig "messzimunkás" lett, más vidéken vállalt ipari munkát. Neves szülöttei is három területen jeleskedtek: művészetek terén (költészet, szobrászat), a sportban és a tudományban. A pajzstalp és a három levél zöldje együtt a fejlődést jelképezik, ahogyan a hajdani tanyás község nagyközséggé (1970), majd városi jogú nagyközséggé (1984) végezetül pedig várossá vált (1989). A levelek közé ékelt két aranymező egymással szembeforduló ekevasat rajzol ki, amelyek jelzik, hogy a lakosság jelentős hányada ma is a mezőgazdaságban vagy feldolgozó iparában tevékenykedik, a zöld szár pedig a helyi kábelgyártás jelképe lehet. A közrefogott négy aranymező is többféleképpen értelmezhető: ha arcot képzelünk bele, megjelenítheti a település templomának kegyes patrónusát, Szent Istvánt, vagy hasonló meggondolásból emlékeztethet a hősi halottakra (akik csak az I. világháborúban 326-an estek el). De tekinthetjük ablaknak is, amely a reményt megjelenítő zöldből a verőfényes, ragyogó jövőbe nyílik. A három levél együttese, mint valami nyílcsúcs, a pajzsfő felé mutat, kifejezve a helybéliek felfelé törekvését, városukért vállalt tenni akarását, jövőbe vetett bizalmukat.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kistarcsa címere
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2000x3275 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella