D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_bokay.jpg
C Í M 
F ő c í m : Bókay Árpád, Bókay János (1822-1884), Bókay János (1858-1937), Bókay János (1892-1961) és Bókay Zoltán
B e s o r o l á s i   c í m : Bókay Árpád, Bókay János (1822-1884), Bókay János (1858-1937), Bókay János (1892-1961) és Bókay Zoltán
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Kiss
U t ó n é v : István
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-20
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Bókay Árpád (1856-1919)
V I A F I d : 16627205
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Bókay János (1822-1884)
V I A F I d : 57397053
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Bókay János (1858-1937)
V I A F I d : 121452756
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Bókay János (1892-1961)
V I A F I d : 85767446
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : Bókay Zoltán (1885-1955)
V I A F I d : 121452760
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: J. 490. [szobrász: Kiss István]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1896). Bókay János (1822-1884) fia. 1879-ben avatták orvosdoktorrá, utána tanársegéd a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken. 1881-től tanársegéd a budapesti belklinikán. 1883-ban a belgyógyászati fizikai vizsgálati módszerekből magántanár. 1883-ban Kolozsvárott az általános kórtan és gyógyszertan, 1890-1919-ben a gyógyszertan tanára a budapesti egyetemen. 1919-ig a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere volt. A Magyar Orvosi Archívum c. magas szintű tudományos folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. Számos élettani, gyógyszertani, patológiai és belgyógyászati tanulmány szerzője. Foglalkozott a lecitin, a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedv-elválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Tanulmányozta a sztrichnin-, brucin-, thebain-, klorálhidrát, káliumklorid, antifebrin- és ólommérgezéseket. Toxikológiai, balneológiai vizsgálatai is jelentősek. Több közleményében bizonyította a darwinizmus igazát, haladó gondolkodásról tett bizonyságot, azonban 1919-ben szélső nacionalista irányba fordult. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár. 1847-ben avatták orvosdoktorrá, utána a pesti szegénygyermek-kórház segédorvosa, 1852-től igazgató főorvosa. 1861-ben magántanár a gyermekgyógyászatból. 1867-ben rk. tanár, 11883-1884-ben a gyermekorvostan ny. r. tanára a budapesti egyetemen. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. Bevezette a gyermekgyógyászat korszerű egyetemi oktatását. Idegen nyelvre is lefordították a gyermekkori sebészeti bélbetegségekre, húgy- és ivarszervi betegségekre vonatkozó tanulmányait. Éveken át irányította az országos központi védhimlőintézetet. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1923). 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-ben magántanár, 1891-ben rk. tanár a gyermekgyógyászatból. 1902-29-ben a gyermekgyógyászat r. tanára a budapesti egyetemen. Működése idején lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. Bevezette Magyarországon a diftéria intubációs kezelését, szérumgyógyítását, és nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle védőoltás hatását. Megállapította a varicella és a herpes zooster közötti összefüggést. Közreműködött a poliomyelitis kórtanának tisztázásában. Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bókay János író, Bókay János orvosprofesszor (1858-1937) fia. Édesanyja második férjének, Ábrányi Kornél írónak házában nevelkedett. Jogot végzett. 1914-17-ben székesfővárosi tanügyi referens, 1917-től az Athenaeum Irodalmi Rt. irodalmi tanácsadója, 1929-től miniszterelnökségi sajtóelőadó, 1933-44-ben a Révai Irodalmi Rt. ügyvezető igazgatója. Tagja volt a Kisfaludy és Petőfi Társaságnak (1935). 1915-től jelentek meg fordításai (Bunyin, Maurois, Scott, Maugham). A 30-as, 40-es évek sikeres színműírója. Szórakoztató, könnyed, a polgári közönség igényeihez alkalmazkodó regényei, elbeszélései és vígjátékai is megjelentek. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Bókay Zoltán gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Bókay Árpád fia. Orvosi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte 1908-ban; 1907-től a kórbonctani intézetben gyakornok, majd tanársegéd. 1909-től a Stefánia-gyermekkórházban működött. 1916-ban magántanárrá képesítették. 1918-ban az egyetemi gyermekklinikára került. 1926-ban egyetemi c. rk. tanár, 1930-tó1 1947-ig a debreceni egy.-en ny. r. tanár, a gyermekklinika vezetője. 1951-től haláláig Budapesten a IX. kerületi Poliklinikán mint főorvos teljesített szolgálatot. A meningitis tuberculosa liquor diagnosztikájával foglalkozott. Több magyar és idegen nyelven megjelent dolgozata foglalkozik az agyhártyagyulladások megkülönböztető kórisméjével. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Korányi Frigyes és Korányi Sándor
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn