D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_benjamin_l.jpg
C Í M 
F ő c í m : Benjámin László
B e s o r o l á s i   c í m : Benjámin László
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-11-23
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Benjámin László (1915-1986)
V I A F I d : 48127824
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 28/2-1-41
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Benjámin László költő, szerkesztő, Baumgarten-díjas (1949), József Attila-díjas (1968), Kossuth-díjas (1950, 1952). Fiatalon volt nyomdász, kötszövő, villanyhegesztő, galvanizáló, szőrmekikészítő, kifutó stb. 1931-től vett részt a szociáldemokrata mozgalom kulturális, majd politikai munkájában, 1933-34-ben a Demény-csoport tagja volt. 1935-ben mint ifjúmunkás, Ausztriában járt. Első verse 1938 márc.-ában, az Anschluss napján jelent meg a Népszavában. Verseit a Szép Szó, a Kelet Népe és más fórumok is közölték. Első kötete, A csillag nem jött, 1939-ben jelent meg. Szerzője és szervezője a munkásírók antológiáinak, közülük a Tollal és szerszámmal (1941) a legjelentősebb. Példaképei Petőfi, Vörösmarty és József Attila, egy időben Kassák is hatott rá. 1944-ben katona, Ukrajnában munkaszolgálatos. A visszavonuló hadseregből megszökött. Debrecenben 1944 végén állást kapott a helyi Néplapnál, majd a Népszavánál. 1945 májusában a budapesti Világosság munkatársa lett, majd Székesfehérváron és Győrben szerkesztette a szociáldemokraták újságját. 1946-ban jelent meg A betűöntők diadala, további kötetek után 1951-ben a Tűzzel, késsel c. versválogatás. Ekkori közérzetét tükrözi nagy verse, a Három kétely kapujában. 1947-től a megtalált bizonyosság jegyében írta verseit, a korabeli sematikusoktól személyes hitelt adó múltja és formakultúrája különbözteti meg (Tavasz Magyarországon). Agitációs munkát végzett a csepeli falujárókkal a kommunista párt tagjaként. A Népjóléti Min. sajtóosztályára került, ezután az Írószövetség nevelési osztályát vezette. 1952-től az Új Hangot szerkesztette. Révai József az MDP Központi Előadói Iroda kultúrpolitikai munkaközösségében rendezett vita zárszavában élesen megbírálták a Déry-vitában tanúsított álláspontját és Számadás c. versének pesszimizmusát. Költészetének radikális újraértékelését a Köznapi dolgok igézete c. verse jelentette be programszerűen, melyért az akkori kultúrpolitikai vezető Farkas Mihály vonta felelősségre. Egyetlen élet c. kötetében (1956) költői erővel adott formát a kiábrándulásnak, életrajzi versei az ifjúkori, politikai múltból merítenek erőt. Az ötvenes évek végén üzemi lapba írt. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kapott állást. Kötete nem jelenhetett meg. Az Új Írás kezdte újra közölni költeményeit, Ötödik évszak c. kötete 1962-ben látott napvilágot. A hatvanas évek közepétől fokozatosan visszatért az irodalomba. A Kortárs versrovatát szerkesztette, 1968-tól a Magvető Könyvkiadónál szerkesztő. 1976-tól az Új Tükör szerkesztő-bizottságának tagja, majd 1979-től haláláig főszerkesztője. Nagyívű versei közül kitűnik: a Buga Jakab énekei, a Nem adhatsz többet, a Tengerek fogságában, a Nyílt szó, födetlen arc és a Két évtized. Költészetén végigvonul a család szeretetének motívuma, gyermekeiről írott versei a sematizmus korszakában is maradandó értéket képviseltek. Pro Arte-díjat (1971) és Babérkoszorúval ékesített Zászlórendet (1985) kapott. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Faludy György
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn