D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_maklary_j.jpg
C Í M 
F ő c í m : Makláry János
B e s o r o l á s i   c í m : Makláry János
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-06
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Vallás általában
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Makláry János (1907-1980)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 25/I-1-48
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Makláry János színész, epizódszínész. Makláry Zoltán öccse. 1925-ben felvételt nyer a Színiakadémiára, ahová bátyja biztatására jelentkezik, civil foglalkozását felhagyva. Tehetségtelennek tartják és eltanácsolják az akadémiáról, így a második esztendőben abbahagyja tanulmányait. Fellép elsőként a Vígszínház színpadán epizódszerepben, 1927-ben, majd kilenc esztendeig vidéket járva gyakorolja a szakmát. 1936-ban Bárdos Artúr szerződteti a Belvárosi Színházhoz. Élete harmadik színpadi szerepe hozza meg a szakmai elismerést első ízben, a fővárosban, "Az ördög cimborája" című darabban Törzs Jenő és Csortos Gyula partnereként, Kristóf szerepét a korabeli kritika is kiemeli. Számtalan jelenetben, kisebb-nagyobb epizódszerepeben tűnik fel eleinte a Belvárosi Színházban, később a Művész, a Magyar, majd az Andrássy úti Színház tagjaként. A Magyar Színházban Moliére: "Kényeskedője" című vígjátékában játszik. 1945-től nyugdíjazásáig a Nemzeti Színházban játszik drámai karakterszerepeket, népi epizódfigurákat. Első nemzetis szerepei közül való az öreg paraszt szerepe, ahol Bajor Gizi partnereként játszik. Makláry Zoltánnal, bátyjával, többször is játszanak egy színpadon. Mende-monda kering arról, hogy édesanyjuk nem szereti őket együtt látni a színpadon, mert mindig olyan "szolga-szerepben" találkozik velük, soha sem urat játszva, amire talán büszkébb lehetne anyai szíve. Az ötvenes évek elején Kornejcsuk: "Az Ukrajna mezőin"-ben lépnek ismét közösen színre. Mindketten kolhozbéli-halászt alakítanak, és aztán kitalálnak maguknak egy sokszor felhasználható, afféle adu-ászként szolgáló "ohohohó" hangot, aminek eltérő hangsúlyozásával sok mindent ki tudnak fejezni a darab során, pár szavas kis szerepük ellensúlyozására. Sokszor és sok helyen felhangzik ez a hang tőlük, annak ellenére, hogy nincs a szövegkönyvben annyiszor. Gyakran a büfében, maguk között és baráti társaságukban is használtatik bármire, olyannyira, hogy a későbbiek során már-már feledésbe merül az eredete. Zoltán és János évtizedeken keresztül egy színház - a Nemzeti - közel azonos szerepkörében, szinte egymás "árnyékában" lépnek fel. Alkati azonosságukon túl művészetük számtalan közös vonása - árnyalt jellemábrázolás, mértéktartó egyszerűség, szinte eszköztelen jellemformálás, fanyar filozofikus humor, kiváló stílusérzék - kapcsolja őket össze. Elsősorban a kisemberek világának avatott megjelenítői, de számtalan szerepben bizonyították művészi sokoldalúságukat. Rákospalotán házat épít az 1950-es évek végén, és ott lakik élete végéig. 53 évesen már beteg, de minden este, amikor játszik, egy pillanat alatt elrepül minden emberi nyűg és nyavalya körülötte, csak a szerep van. Hamlet sírásóját alakítja megrázóan, a Revizor szolgája, az "Ördög cimborájá"-ban Kristófot játssza, az "Antonius és Cleopatra" paraszt alakításával írja be magát a "kis-nagy" szerepek sorába. A hatvanas évek végén, 1968-ban, a Katona József Színházban, Sánta Ferenc Éjszaka című drámájának parasztjaként arat nagy sikert. 1938-ban, két esztendővel a pályára lépését követően kezd filmezni. Először "A leányvári boszorkány" című filmben áll felvevőgép elé, mint lámpagyújtogató. Élete során többnyire epizódszerepekben látni a filmvásznon, vagy tévéjátékokban. Élete során több mint száz film és tévéjáték-szerepet (102) alakít, néha címszerepben, leggyakrabban epizodistaként. Többnyire kisember alakítója: cipész, kocsis, inas, titkár, hivatalszolga, számos filmben alakít parasztot, idős földműves embert, többször szerepel, mint katona, vagy őrmester, máskor, mint bohóc látjuk a filmvásznon, néha negatív szerepkörben, mint például a "Két félidő a pokolban" filmbeli szadista őrmester szerepében. Aztán a Rákosi korszakban ő alakítja a "reakciós mozdonyvezető"-t a "Teljes gőzzel"-ben. Általában kimondható róla, hogy az egyik legmarkánsabb filmepizodista, remekbe formált paraszthőseivel, egyszerű emberek megformálásával írja be magát a magyar film történetébe. Film alakításai között kiemelkedik a Sánta Ferenc regényének megfilmesítéséből készült "Húsz óra" című filmje. 1971-ben nyugdíjba vonul színházától a Nemzeti Színháztól, és ettől fogva visszavonultan él házában, a bátyjához hasonlóan a színpadtól, filmtől távol, bár korántsem olyan erőteljes az elvonulása, mint testvérének a szakmai visszahúzódása. Utoljára nem sokkal a halála előtt áll a film rendelkezésére, ismét epizódistaként, 1980-ban. Dacára, hogy az ötvenes évektől fogva, majd harminc esztendőn át apróbb-nagyobb betegségekkel küzd, a soha sem beteg, nála 11 évvel idősebb testvérbátyja hal meg mégis előbb, ám ő csak két esztendővel éli túl testvérét. (Forrás: Színészkönyvtár)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Maklári (Makláry) Zoltán
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn