D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 1241119509.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/023000/023001/1241119509_kiskep.jpg F ő c í m : boglárka "ágy" B e s o r o l á s i c í m : Boglárka "ágy" S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : verácska E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-02-26 E s e m é n y : kibocsátva I d ő p o n t : 2009-04-30 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2009-04-08 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja. A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Növényvilág M e g n e v e z é s : Országalbum M e g n e v e z é s : Országalbum C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution 3.0 T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Növénytan T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat T á r g y s z ó : növénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vadon termő növény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : virág M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : boglárka M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gyógynövény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Boglárka boglárka hátán. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A salátaboglárka vagy nyugati salátaboglárka (Ranunculus ficaria) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjában a névadó boglárka (Ranunculus) nemzetség egyik faja. Eurázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de sokfelé, az USA-ba is behurcolták. 5-15 cm-es szára elheverő. Hosszú nyelű levelei szív vagy vese alakúak, kopaszok, zsírfényűek, csipkések vagy ép szélűek. A szárlevelek hónaljukban gyakran sarjrügyek fejlődnek.
Napsárga, 2-3 cm átmérőjű virágainak három-öt, ritkábban akár hét elliptikus csészelevele van. A sziromlevelek száma 8-12, keskeny elliptikusak, tompák, színük a középsárgától a sötétsárgáig változik (fiatalon élénkebb, később kifakul). A virágban sok porzó- és számos termőlevél fejlődik.
Termése többnyire gömbös, kocsányos, enyhén szőrös aszmag. Lágy szárú, évelő növény. Március végétől májusig nyílik. Nitrogén- és vízigényes.
Dombvidéki és hegyvidéki nedves réteken, sövényekben, a ritkás és nedves lombos erdőkben, patakok mellett fordul elő, sokszor tömegesen. Eredeti termőhelyéről: a nyirkos ligetekből, surjánosokból a kertbe telepítve gyorsan elszaporodik. Kevés protoanemonint, alkaloidokat, szaponinokat, cserzőanyagokat, sok C-vitamint tartalmaz. Virágzás előtt szedett fiatal leveleit (amelyek még nem tartalmazzák a bőrt és nyálkahártyát izgató protoanemonint) és virágait is salátának eszik. A népi gyógyászatban skorbut és krónikus bőrpanaszok ellen alkalmazták. A megvastagodott gyökerek nedve szemölcs ellen használható. A homeopátia aranyér "kezelésére" használja.
(Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tavaszi hérics A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 2048x1536 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |