D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : eleink_ilosvai_v_i.jpg
C Í M 
F ő c í m : Ilosvai Varga István
B e s o r o l á s i   c í m : Ilosvai Varga István
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Csíkszentmihályi
U t ó n é v : Róbert
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-07-14
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Eleink vidéki és külföldi temetőkben
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Ilosvai Varga István (1895-1978)
V I A F I d : 40187604
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Szentendre
G e o N a m e s I d : 3044681
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Szentendre, Új köztemető: 5-2-10 [szobrász: Csíkszentmihályi Róbert, 1984]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ilosvai Varga István festő. 1917-1922: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Balló Ede. 1924-1925: tanulmányút Párizsban; 1929-1931-ben a Nagybányai Művésztelepen, 1932-től Szentendrén dolgozott, majd 1935-ben odaköltözött. 1933: Paál László Társaság; 1935: Új Művészek Egyesülete; 1936: Képzőművészek Új Társasága; 1941: Szentendrei Festők Társaságának tagja. 1965: Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1968: érdemes művész; 1974: kiváló művész; 1975: Munka Érdemrend arany fokozata; 1977: Szentendre Város Pro Urbe-díja. Hagyatéki anyaga 1980-ban kerül a Ferenczy Múzeumba. Munkássága a két világháború között bontakozott ki. Eredetileg jogot hallgatott, szabadidejében az Iparrajziskola esti tanfolyamát, majd 1917-ben Kernstok Károly Szabadiskoláját látogatta. Szentendrei letelepedése előtt szülőfalujában, Kunhegyesen élt, Budapestre költözése (1926) után is rendszeresen eljárt ide festeni és kiállítani. Művészi pályakezdése a korszak hazai képzőművészeti életéhez képest rendhagyó. Megjárta Párizst, majd hamarosan Nagybányára látogatott. A 20-as években készült képei Van Gogh, Cézanne, Gauguin művészetének ismeretéről vallanak, mégis hazai elődökhöz, köztük Rippl-Rónaihoz, Ferenczy Károlyhoz, Mednyánszkyhoz akart kapcsolódni. Nagybányára való utazása is hazai források kutatására vall. Az itt készült fauve-os vásznai, a felületnek ritmust kölcsönző homogén, élénk színfoltok elutasítását jelentette a korábbi leíró jellegű természetábrázolásának. Festői énje Szentendrén való letelepedése után bontakozott ki. Itt talált rá a városképben adott, s festői látásmódjában igényelt poétikus, ugyanakkor szerkesztett térkonstrukcióra. Szentendrén képeinek kizárólagos témájává válik a kisvárosi utca, tér, zug, a házfalak és az emberek együttese. Az emberi környezetet, mindennapokat festette meg eleinte anekdotikus jelenetekkel vagy szociális ihletettséggel (Szentendrei részlet nagy fákkal, Három munkás, Szegény ember), később a 40-es, 50-es évektől az emberi jelenlétet bekarcolt vagy egy vonallal körülhatárolt sziluettfigura képviseli (Zöld kapu, Fekete kép). Ábrázolásbeli eszközeiben első helyen szerepelt a szín kompozíciós szerepe. Következetes kolorizmusát a kép szerkesztettségére való törekvés egészítette ki. Jellemző a szűk utcákat körülövező házak, házfalak szoros, szinte síkban maradó egysége. Még a 30-as években fel-feltűntek nála - elsősorban rajzain - avantgárd formációk, az aktivisták művészetének szelídebb változataként. Csendéletei és portréi - a két másik gyakori műfaj az életműben - is a szerkesztett tér és a kolorit egyensúlyát kutatják. Egész életművét végigkísérő portréira a drámai valóságlátás jellemző. A 40-es évek közepén jelent meg rövid időre egy-egy hangsúlyos szerkezeti egységet jelölő, erősen kiemelt expresszív vonalrendszer (Konstruktív önarckép). A 40-es évek végétől színesedett ki palettája. Feloldódtak a korábbi évtized sötét, mély tónusú földszínei és mélyvöröse. Az 50-es években - ideiglenesen - hagyományos távlatú, perspektivikus utcaképek, csendéletek születtek. A 60-as évektől kezdve nemcsak a színek váltak még élénkebbé, hanem merész szerkesztésű, a színek által egyensúlyban tartott térkonstrukciók tűntek fel. Legendás hírű volt természettudományi értékű kaktusz-és lepkegyűjteménye. Ez utóbbi a Természettudományi Múzeumba került. (Forrás: artportal.hu)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Varga József: Holló László
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn