|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 11734429.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/029600/029648/11734429_kiskep.jpg F ő c í m : Székesfehérvár B e s o r o l á s i c í m : Székesfehérvár E g y é b c í m : Szent László király szobra M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : fényképész I n v e r t á l a n d ó n é v : N N é v v á l t o z a t o k : sas47 E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2011-08-13 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2011-05-25 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Inda fotó M e g n e v e z é s : Inda fotó C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T á r g y s z ó : szobor M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : László (Magyarország: király), I., Szent (1046-1095) V I A F I d : 54940356 M i n ő s í t ő : személynév
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. - Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 - 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt.
I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség.
Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.
Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté. Székesfehérvár (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003-1038). (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : sas47: Bory vár A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Rónay Zoltán |