D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : nemzeti_mupa_esti.jpg
C Í M 
F ő c í m : Nemzeti Színház - Müpa - esti
B e s o r o l á s i   c í m : Nemzeti Színház - Müpa - esti
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Civertan
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-17
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2009
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A fotózás dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Civertan
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Civertan Grafikai Stúdió
T É M A 
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Előadóművészet általában
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : színházépület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kulturális intézmény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : légi felvétel
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : városkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : kivilágítás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Budapest. 9. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven). Működött a Blaha Lujza téren (1908-1964), a majd a jelenlegi Magyar Színház épületében, a Hevesi Sándor téren (1966-2000). Önálló épülete majd' egy évszázaddal az első lebontása után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. A Nagykörút déli végétől a Rákóczi híd felé gyalog tíz percre, azaz egy HÉV-megállónyira található színház rekord idő - alig 15 hónap - alatt készült el. Az épület nettó alapterülete a szabadtéri színpaddal együtt több mint 20 ezer négyzetméter. A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Központi része a majdnem kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszi körül a közönségforgalmi tér, valamint a nagy színpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. Az épületben 3 színpadon láthatnak előadást a nézők. A nagyszínpad 619 férőhelyes, a Gobbi Hilda Színpad 160-200 fő befogadására alkalmas, a Kaszás Attila terembe 80-100 néző ülhet be. Külső megjelenésében az épület egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az építmény egészét körülölelő kertben szoborpark kapott helyet, ahol a közelmúlt legendás színészeinek bronzba öntött életnagyságú szobra látható. A Nemzeti Színház mellett található a 2005-ben átadott Művészetek Palotája. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A Művészetek Palotája (röviden: Műpa) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene-, a vizuális és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon. Kiállítóhelyei, hangversenyterme, színházterme egymástól függetlenül működnek, önállóan alakíthatják programjaikat. A palota a pesti Duna-part déli, korábban elhanyagolt részén, a Lágymányosi híd mellett épült, a Nemzeti Színház szomszédságában. A 10 000 m²-t meghaladó alapterületű ház három év alatt készült el, 2005. március 14-én nyitották meg a közönség számára. Teljes területe 64 000 m². Az épület külső megjelenését az egyszerű vonalvezetés, a díszítőelemek szinte teljes hiánya és a hatalmas, egybefüggő üvegfelületek jellemzik. Belső terei tágasak, jól áttekinthetők; a funkciónak megfelelő igényes tervezéssel, természetes anyagok felhasználásával készültek. A létesítmény három fő egységből áll. Központi része a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, keleti oldalán a Fesztivál Színház helyiségei, a Duna felőli nyugati oldalán a Ludwig Múzeum kiállító- és előadótermei nyertek elhelyezést. A három nagy részegység közös, impozáns, magasra nyúló előcsarnokából az üvegfalak révén állandó kilátás nyílik a külvilágra és a szomszédos Nemzeti Színházra. A létesítmény sokrétű használatát számos többfunkciós helyiség is segíti. A Művészetek Palotája állandó lakói: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Michoko: Nouveau theatre national [Nemzeti Színház]
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1000x668 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn