D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 281_380_pix_Oldal_23_Kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Mária-Alexandowna, orosz czárné
B e s o r o l á s i   c í m : Mária-Alexandowna, orosz czárné
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-09-16
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : metszet
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 27. évf. 23. sz. (1880. junius 6.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Európai országok történelme
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Mária Alekszandrovna (Oroszország: cárné) (1824-1880)
V I A F I d : 20524048
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Mária-Alexandrowna, orosz czárné.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Hesseni Mária (Darmstadt, 1824. augusztus 8. - Szentpétervár, 1880. június 3.), (oroszul: Marija Alekszandrovna), született Maximilienne Wilhelmina Maria von Hessen und bei Rhein. Hessen-darmstadti hercegnő (1824-1841), orosz nagyhercegné (1841-1855), Oroszország cárnéja (1855-1880). Vilma badeni hercegnő és II. Lajos hesseni nagyherceg ötödik gyermeke, II. Sándor orosz cár felesége. Mariehamn kikötője és a Mariinszkij Színház róla lett elnevezve. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A czárné 1824. aug. 8-án született Darmstadtban s leánya volt II. Lajos hesseni nagyherczegnek. 1841-ben véletlenül találkozott Sándor orosz trónörökössel, ki akkor Orloff herczeg kíséretében épen háztűznéző látogatásokat tőn az európai udvaroknál. Az ifjú herczegnő nem tartozott azok közé, kik közül az orosz nagyherczegnek választania kellett volna, s midőn Mária annyira megnyerte tetszészét, hogy másról hallani sem akart, választása nagy ellenkezésbe ütközött, mig végre Miklós czár mégis beleegyezett, s 1841. april havában csakugyan megtörtént az egybekelés, mely alkalommal Mária hesszeni herczegnő orosz udvari szokás szerint Alexandrowna nevet vett föl keresztneve mellé.
Az inkább csendes polgári élethez szokott német herczegnő igyekezett a világ legnagyobb birodalmának jövendő uralkodónéjává. Boldog házasságból számos gyermek származott. Az elsőszülött Miklós nagyherczeg azonban fiatal korában 1865 april 24-én elhunyt Nizzában s ez annyira megrendítette anyai szivét, hogy soha többé nem tudott teljesen fölépülni. A roppant izgalmakkal járó élet, az örökös háboruk, az összeesküvések és a nihilista mozgalmak s a férje ellen elkövetett számos merényletek még kevésbbé engedték fölépülni, ugy hogy idegrontó veszélyes betegségbe esett. Ismételve tett utazásokat déli Oroszországba, Krimia enyhe égalja alá, Livádiába és Yaltába, - mindez azonban csak múló javulást hozott állapotába. S midőn Olaszországban tartózkodása sem használt, az orvosok huzamosb tartózkodást javasoltak déli Francziaország valamely gyógyfürdőjében s igy történt, hogy a czárné 1879. október havában Cannesba utazott, hol tüdőbajjal párosult idegbetegsége ellen szigorú gyógymódnak vetette magát alá. S csakugyan ugy látszott, a tudománynak sikerülni fog baját enyhítenie. De a biztató remény nem tartott soká, s már ez év január utolsó napjaiban visszaindult külön vonaton s február 4-én érkezett Szent-Pétervárra. Ekkor az a hir járt, hogy a czárné nem is érkezett vissza már elevenen, esak titkolják halálát. De a hír nem volt való. Még sokáig tartott szenvedése, s megérte a téli palotában történt robbanást is. Az érintett távirat szerint csak e hó 2-án. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. junius 6.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : II. Sándor czár
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1300x1497 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna