D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : dec3_22.jpg
C Í M 
F ő c í m : Moszkva
B e s o r o l á s i   c í m : Moszkva
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Nagyszínház
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Füle
U t ó n é v : Mihály
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1914-2005
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-05-11
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : épület
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1952
S o r o z a t : 1952. Moszkva
T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Külföldi országok, városok
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Színházművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : filatélia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : színházépület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1952-1953
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Moszkva
G e o N a m e s I d : 524901
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1952. MOSZKVA
A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából
50-es ívekben nyomták
Mélyny. XII - Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T Füle Mihály
Névérték 60 f
Á 1952 febr 20 -1953 márc 31
PM 281 145 fog 10 000
1286 1218 60 f Nagyszínház 120.- 50.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Moszkva az Oroszországi Föderáció fővárosa, mely a Moszkva folyó két partján fekszik, a Volga és az Oka folyók között. Területe kb. 1.000 km2, agglomerációs övezetével együtt meghaladja a 13.000 km2-t. A városi lakosság létszáma 1999-ben kb. 8,5 millió volt. Az agglomerációban kb. 12,5 millió ember él. Már Kr. e. III.évezredben lakott volt. A XII-XIII. században fontos kereskedelmi központ. Nevét először a XIV.században említik, alapítását 1147-re teszik. 1156-ban Jurij Dolgorukij herceg építtette az első faerődítményt a város dél-nyugati részén mely a későbbi századok során folyamatos átépítésekkel és bővítésekkel vette fel mai formáját. 1326-tól Oroszország metropolitája ide helyezte át a székhelyét. Akkoriban épült az Uszspenszkij-székesegyház is, majd 1365-ös tűzvész után a Kreml védőfala. A XIV. századtól a moszkvai fejedelemség, a XV.század végétől az orosz állam fővárosa. Ekkor épült a Kreml híres vörös téglafala és a Blagovescsenszkij-székesegyház is. Műemlékei közül az egyik legrégebbi és legszebb építészeti együttese a Kreml, a város központjában. Legszebb részei a XIV-XVI. század folyamán épültek. Jelenleg is kormányzati központ, előtte a Vörös-tér a Lenin-mauzóleummal, ahol ünnepi alkalmakkor a felvonulásokat tartják. Itt épült 1556-60-ban a világszerte ismert hagymakupoláival a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is. A Kreml egyik építészeti központja a XVI. századból való híres Ivan Velikij torony. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felgyújtották a várost. Borisz Fjodorovics Godunov orosz cár (ur.1598-+1605) 1592-ben megkezdett építkezései meghatározták a város ma is létező szerkezetét. A Romanovok hatalomra kerülésével jelentős fejlődésnek indult. 1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov (lásd IV.15.) itt alapította az ország első egyetemét. I. Bonaparte Napoleon (lásd V.5.) elleni győzelem után viszonylag hamar helyreállították a rendet és újjáépítették a felégetett városrészeket. Ekkor épült a Nagy Színház, melyet 1776-ban alapítottak és 1780-tól a jelenlegi helyén működik. 1806 óta állami színház és itt mutatták be először az orosz nemzeti opera kiemelkedő alkotásait. A 4.000 nézőt befogadó jelenlegi színházépület 1865-ben készült el Oszip Ivanovics Bove tervei szerint. A XIX. század végére az opera és a balett egyik nemzetközi hírű központja, opera- és balettársulata világhírűvé vált. Operabemutatói, a hagyományos felfogás legjobb példái, balett-tagozata a klasszikus balett mértékadó műhelye. Moszkva a kapitalizálódó Oroszország ipari, pénzügyi és közlekedési központjává vált. Az 1861-es jobbágyfelszabadítás utáni tömeges betelepülés milliós világvárossá avatta. Az ország fővárosává az 1922.december 30-i Szovjetuniót megalapító rendelet tette. 1937-ben épült meg a Moszkva-csatorna 128 km hosszban a város és a Volga között, majd 1952-ben a Volga-Don-csatorna, melyek segítségével 5 tenger felől vált megközelíthetővé 3 kikötő és hajóállomás. 1935-ben adták át a ma már 200 km hosszú, 140 állomással működő metró első szakaszát. 1960-ban kezdett működni a Lumumba Egyetem. A II. világháború alatt a német hadsereg fő ereje a város határáig jutott. Az 1945 utáni újjáépítés az amerikai felhőkarcolós mintát követte. Ilyen a Lomonoszov Egyetem új épülete vagy a Luzsnyiki Stadion. 1991.december 8-án a Szovjetunió megszűnésével egyidejűleg megalakult a Független Államok Közössége. A XX. század történelmi viharai, változásai ellenére gazdasági, kulturális jelentőségét a főváros - Moszkva - változatlanul megőrizte. (Larousse 1991.lk.349 o. Műv.L.1967.3k.385 o., Laroussel992.2k.973 o., Új Magy.L.1961.5k.52 o., MNL.2001.13k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Füle Mihály: Moszkva : Lenin-mauzóleum
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1042x782 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn