|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 477_672_pix_Oldal_46_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/058900/058920/477_672_pix_Oldal_46_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Munkálatok a beomlott szegedi rakodó-parton B e s o r o l á s i c í m : Munkálatok a beomlott szegedi rakodó-parton S z e r e p : rajzoló B e s o r o l á s i n é v : Pataky U t ó n é v : László I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1857-1912 V I A F I d : 296068214 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-03-25 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 36. évf. 39. sz. (1889. szeptember 29.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918 T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Várostervezés T é m a k ö r : Bányászat, vízügy A l t é m a k ö r : Vízügy általában T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : rakpart M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kikötői létesítmény M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : kőzetmozgás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1889 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Munkálatok a beomlott szegedi rakodó-parton. - Pataky László rajza. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Mindenkit méltán megdöbbenthetett az e hó első napjaiban érkezett jelentés, mely szerint a fönnebb említett szép rakodó-part mintegy száz méter hosszaságban bedőlt, illetőleg mintegy két méter mélységnyire besüllyedt s hogy egyebütt is veszedelmes süppedések előjelei mutatkoznak rajta. A rakodó-part többe került két millió forintnál s mintegy hét esztendeig építkeztek rajta. Oly munka volt tehát, melynek évtizedekre, talán századokra kellett volna tartósságot ígérnie. S ime teljes elkészültének negyedik évében leroskad s maga alá temet minden hozzá kötött reményt. A szakértők a part mentében több helyütt eszközöltek fúrásokat, melyekből azt a meggyőződést merítették, hogy a rakpart csak az esetben lenne teljesen szilárd, ha oly mélységről kezdenék építeni, mint a tiszai hidfők alapjait, és a hidoszlopokat, a melyek lehatolnak egészen a kemény talajig, a mi roppant költséget igényelne. Azért is nem építették a rakodópartot már eredetileg ily mélységből, mert az megháromszorozta volna az építési költségeket. Találtak azonban a szilárd talajon nyugvó vastag homok fölött egy meglehetős vastagságú kék agyag-réteget, mely viszonylagos szilárdságot igért bizonyos teher elviselésére. Erről az agyagrétegről kezdték tehát a rakpartot alapozni. A kövezet azonban, melylyel a rakpartot bevonták, fölötte nagygyá tette a tehert s midőn a Tisza vize leapadt s megszűnt ellennyomást gyakorolni a szilárd réteg alatti homokra: az megroppant s bekövetkezett a rakpart sülyedése. A szakértők által a földmüvelésügyi miniszterhez benyújtott jelentés azt javasolja, hogy a rakpart nem építendő fel régi alakjában, hanem lejtős partburkolattal, mely a Tisza medrében erős kőhányásokra fog támaszkodni s helyenkint lépcsőkkel lesz ellátva. Ily kőhányásokkal fogják megerősíteni a rakpartot egész hosszában, mivel a fúrásokból kiderült, hogy annak az egész vonalán olyan a talaj, mint ott, a hol süppedés történt s igy hasonló süppedések másutt is várhatók, ha ily kőhányásokkal nem támogatják. A szakértő bizottság ezenfelül azt is javasolja, hogy a felső partfal az árviz elleni védelem szempontjából a város egész mentén 60 centiméterrel fölemeltessék, minthogy a tavaly árvízkor csak két centiméterrel volt magasabb a viz szintájánál. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1889. szeptember 29.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A szegedi tiszai rakpart K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A szegedi tiszai rakpart K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A szegedi tiszai rakpart A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1659x1100 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |