D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1376132609.jpg
C Í M 
F ő c í m : Szent-Györgyi Albert szobra
B e s o r o l á s i   c í m : Szent-Györgyi Albert szobra
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : gery91
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-07-24
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2013-08-10
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2013-07-28
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A fotózás dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : emberábrázolás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
V I A F I d : 29659235
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : orvos
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : biokémia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Nobel-díj
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Visonta
G e o N a m e s I d : 714009
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A képen Szent-Györgyi Albert szobra látható Visontán. Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Szent-Györgyi Albert magyar származású amerikai orvos, biokémikus. 1917-ben szerzett Budapesten orvosi diplomát, majd európai körútra indult, hogy a nyugati világ egyetemein és laboratóriumaiban gyarapítsa tudását. A groningi egyetemen habilitált, a cambridge-i egyetemen kémiából doktorált 1927-ben, ugyanott Sir Frederick Gowland Hopkins angol biokémikus, 1928-tól a rochesteri Mayo Klinikán Edward Calvin Kendall amerikai kémikus munkatársa volt. 1930-ban a szegedi egyetemen az orvosi-vegytan és a szerveskémia professzora, 1945-től a budapesti tudományegyetemen a biokémia professzora volt. 1939- 43-ig a szegedi egyetem küldötteként a felsőház tagja volt. Az 1942-43-ban szerveződött, nevét viselő antifasaiszta csoportosulás célja egy radikális polgári párt megalakítása volt. 1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök tudtával, de saját felelősségére Isztambulban felvette a kapcsolatot az angolszász szövetségesekkel. Az ország német megszállása után bujkálni kényszerült, csoportja bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba. 1947-ben az USA-ban telepedett le, ahol kutatásait a Woods Hole-i tengerbiológiai intézet kutatólaboratóriumában folytatta. Kutatásai során a mellékvesékből hexuronsavat izolált 1928-ban, amely 1932-ben a C-vitaminnal azonosnak bizonyult, és javaslatára az aszkorbinsav nevet kapta. A harmincas évektől kezdte azt vizsgálni, hogy a szervezet hogyan használja fel az aszkorbinsavat, melyet a Szeged környékén termesztett paprikából állított elő. 1936-ban bizonyos flavonokat izolált, mely a P-vitamin volt, mely helyreállíthatja a kórosan áteresztő hajszálerek normális állapotát. Az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozta, majd vizsgálta a tejsavnak szén-dioxiddá alakulását. 1960-ban a csecsemőmirigy tanulmányozásával kezdett foglalkozni. Elméletet állított fel a ráknak és a fehérjék elektronszerkezetének az összefüggéséről. Igen nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, több mint 200 tanulmányán kívül számos jelentős szakkönyvet írt. Főbb művei: Biológiai oxidációk, fermentációk és vitaminok (1937), Az izomösszehúzódás kémiája (1948), Bioenergetika (1957), Egy biológus gondolatai (1970), Az anyag élő állapota (1983) stb. A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéseiért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki magyar állampolgárként vehette át a Nobel-díjat. (Nobel-díjasok Kisl.1985.760 o., Larousse 1994.3k.720 o., Brockhaus NI.CD., MNL.16k.655 o., Magyartop, december 31.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Szeptember) https://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Svindt Ferenc: Szent-Györgyi Albert alakja
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1944x2592 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer