D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : magyar_koronazasi_jelkepek.jpg
C Í M 
F ő c í m : Magyar koronázási jelképek
B e s o r o l á s i   c í m : Magyar koronázási jelképek
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Kapás
U t ó n é v : Gábor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-01-04
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-05-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : magyarság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : koronázási jelvény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : korona
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kard
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kereszt
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : jelkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Magyar koronázási jelvények A koronázási jelvények a király vagy császár koronázásánál a királyi hatalom szimbolikus kifejezésére használt jelvények. Jelvények: Szent Korona koronázási palást királyi jogar országalma koronázási kard magyar koronázási kereszt A Szent Korona A Szent Korona a magyar államiság egyik legfőbb jelképe. Eredetének pontos története azonban máig nem ismert, a legtöbb történész szerint a 12. század végén állították össze. A Szent Koronát többnyire I. István királyhoz kapcsolják, ám a kutatások szerint nem valószínű, hogy államalapítónk viselte. Keletkezésének pontos történetéről mintegy negyven, egymástól eltérő elmélet is született. A történészek többsége úgy véli, a koronát III. Béla (1172–1196) korában állították össze két részből: az alsó, úgynevezett görög koronából, és a felső, más néven latin koronából. A tetején levő kereszt még később, vélhetően a 16. században került rá, s egy sérülés miatt lett ferde. A korona két része az 1978 utáni vizsgálatok szerint eltérő helyen, és különböző korszakban készült Koronázási palást A koronázási palást egyértelműen I. István és felesége, Gizella királyné rendelésére készült 1031-ben. A legenda szerint maga Gizella is részt vett a készítésében. Eredetileg miseruha volt, amelyet a királyi pár az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony-székesegyháznak ajándékozott. Selyemszövete bizánci eredetű, amelyet arany- és selyemfonallal hímzett képek, és latin feliratok díszítenek. Gallérját, amelyet hímzett és gyöngyökkel kivarrt életfamotívumok díszítenek, a 12. században kapta. A királyi jogar A jogar hegyikristálygömb arany foglalattal, gazdagon díszített fa nyéllel. Talán a sógora, Henrik német császár ajándékozhatta Istvánnak. A jogar ősi, keleti eredetű hatalmi jelvény, az igazságosság és a jogszolgáltatás jelképe. A magyar jogar feje metszett hegyikristály gömb, a véset három oroszlánt ábrázol. Kora alapján lehetett Szent Istváné. A jogar foglalata a 12. században készült, erre láncokra függesztett golyókat erősítettek, amelyek a hiedelem szerint csilingelésükkel távol tartották a szellemeket. A nyele mogyorófából készült. Az országalma Az országalma szintén az uralkodói hatalmi jelképek egyike. Hasonló gömb már az ókortól szerepel a hatalmi szimbólumok között. Magyarországon először a koronázási paláston tűnik fel, ám nem igazolt, hogy tárgyi formában akkor létezett-e már. A most ismert országalma a kettős kereszttel a tetején először Imre király aranypecsétjén látható. Aranyozott ezüstből készült, oldalán egy négyszer vágott pajzs szerepel, az Árpádok és az Anjouk címerével. Emiatt elképzelhető, hogy Károly Róbert idejében készült, de az is lehetséges, hogy korábbi, s a 14. században csak a pajzs került rá. A koronázási kard Egyéb koronázási jelvények A koronázási jelvények részeként tekinthető az apostoli kereszt, mely már újabb mű a 15.- vagy 16. századból. Régibb leltárak megemlékeznek még koronázási öltönyökről is, melyek viszont nem részei a magyar koronázási jelvényeknek. A koronázási jelvények közé tartozott többek között aranyszállal átszőtt kesztyű, valamint szintén aranyszállal átszőtt papucs is. Ezek sajnos teljesen szétáztak az Orsovánál, Szemere Bertalan által történt elásása és a több mint négy évig a földben való tartózkodása során. A magyar koronázási kard a magyar koronázási jelvényegyüttes legfiatalabb tagja, készítése a 15. század második felére datálható. A magyar királyok koronázásakor nagy szerepet játszott: ezzel a fegyverrel hajtották végre az újonnan megkoronázott királyok a három ceremoniális kardvágást a koronázó templomban, az ország birtokba vétele jeléül, valamint a négy világtáj felé irányuló kardcsapásokat a koronázási dombról, ami az ország megvédésének fogadalmát jelentette. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Cseh Petra
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Magyar koronázási jelvények
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 27
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 8. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 27
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna