D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : bukki_nemzeti_park.jpg
C Í M 
F ő c í m : Bükki Nemzeti Park
B e s o r o l á s i   c í m : Bükki Nemzeti Park
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Tepliczky
U t ó n é v : Cornelia
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-04-03
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2014-02-26
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Tepliczky Cornelia
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem általában
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz
A l t é m a k ö r : Természeti földrajz
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : magyarországi nemzeti park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : természeti táj
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : éghajlat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : növénytakaró
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állatvilág
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Bükki nemzeti park
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Borsod-Abaúj-Zemplén megye
G e o N a m e s I d : 717582
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Bükk hegység
G e o N a m e s I d : 721983
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Bükki Nemzeti Park Készítette: Tepliczky Kornélia FONTS A Bükk legmagasabb része a Bükk-fennsík. Átlagos magassága 800 méter, amit a Garadna-patak völgye Nagy-és Kis-fennsíkra bont. Ezek arculatát a karsztosodás tovább hangsúlyozza. A talajon átszivárgó víz számos mélyedést hozott létre. (víznyelők, zsombolyok, töbrök, barlangok) Számos meredek lápa jött létre. A bércek és "kövek" határain, oldalain a növényzet és csapadék hatására néhány kisebb kiterjedésű barázdákkal, üregekkel tagolt lyuggatott mészkőfelszín, az ún. karr-mező alakult ki (ördögszántás). A hegység barlangjai országszerte híresek. Itt található a legtöbb barlang, mintegy 860, melyből 45 fokozottan védett valamint itt található az ország legmélyebb barlangja is, az István-lápai-barlang amely 257 m mély és a 4.5 km-es hosszával az elsők között található. A barlangok feltárása a 19. század végén kezdődött el. Az ásatások során néhány leletegyüttes is a felszínre került, amely hozzájárult az emberréválás folyamatának a megismeréséhez és lehetővé tette a bükki fauna kialakulásának nyomon követését. Éghajlat A Bükk-hegység éghajlatának sajátosságait a tengerszint feletti magasság változása, valamint domborzati viszonyok határozzák meg. Az évi középhőmérséklet mindössze 7-8 C, a Bükk-fennsík legmagasabb részein csupán 6 C. A kontinentális hatás miatt a tél hideg (-4 C) a havas napok száma az országban itt a legmagasabb. A nyár meleg, gyakoriak a zivatarok. Két csapadék maximum figyelhető meg, egy kora nyári és egy őszi. Az éves csapadékmennyiség 600-700 mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A bőséges csapadék ellenére a hegység folyó- és állóvizekben szegény, az elszivárgó víz a mészkőterületek peremén karsztforrások formájában bukkan a felszínre. A földtörténeti középkorban, a hegység nyugati részén erős mélységi vulkanizmus bazaltokat hozott létre--->wherlit. A kréta időszak kéregmozgásai a Bükk-hegységben gyűrt, takarós szerkezetet alakítottak ki, néhol élükre állítva a vízszintesen települt rétegeket. Az új korban már nem változott jelentősen a hegység szerkezete, csupán egészében többször süllyedt és emelkedett meg a területe. Miocén közepe: a hegység szárazulattá vált, peremén riolitos és dácitos vulkanizmus terjedelmes riolittufa és dácittufa takarókat hozott létre a Bükkalján. Szilárd tufákból keletkeztek később a Bükkalja híres kaptárkövei. A pliocén végére a Bükk jelentős része nyílt karszttá vált. A jégkorban létre jöttek a Bükk-fennsík peremkövei, amelyek 200-250 méterrel emelkednek a mészkőnél gyorsabban pusztuló, puhább agyagpala térszínek fölé. Az eltelt évmilliók során a geológiai és külső pusztító erők változatos karsztformákat hoztak létre, víznyelők, mély szurdokvölgyek, kiemelkedő kövek keletkeztek. A BNP természeti adottságai A Bükk-hegység kialakulása és földtani felépítése Szigetszerűen emelkedik ki a környezetéből és tekint le a dél felé elhúzódó Alföld síkjára. Geológiai története a földtörténeti ókorig, kb. 240 millió évig nyúlik vissza, amikor a mai Kárpát-medence központi részét hegyvonulatok foglalták el. Ezek ÉK-i peremvidékének süllyedése után a triász végéig, közel 70 millió éven át tenger hullámzott--->mészkő, kisebb mennyiségben dolomit és homokkő, tengeri agyag. Az agyagból nyomás hatására agyagpala keletkezett---> metamorf kőzet. A triász mészkőképződést kétütemű, erőteljes tengeri és tenger alatti tűzhányó tevékenység szakította meg (porfirit, diabáz láva), tufaszórásuk is jelentős volt. Növénytakaró A hegység növénytakarójának fajgazdagságát, növénytársulásainak sokféleségét számos tényező alakította, melyben nem csak a hegység geomorfológiai, klimatikus, alapkőzeti és talajtani viszonyai játszottak meghatározó szerepet, hanem a növényzet fejlődéstörténete és kapcsolata más területek vegetációjával. szirti pereszlény, magyarföldi husáng, sárga ibolya, havasi ikravirág, kőtörőfű, tarka nyúlfarkfű, havasi iszalag, korai szegfű, poloskavész, északi sárkányfű, Vrabélyi estike, magyar nyúlfarkfű, kárpáti- és karcsú sisakvirág, pávafarkú salamonpecsét, kárpáti aggófű, kaszálórétek, szőrfüves gyepek, sokcimpájú holdruta, vitéz virág, hóvirág, csillagvirág, pirosló hunyor. Állatvilág Havasi cincér, sisegő füzike, örvös légykapó, fekete harkály, kék galamb, fehérhátú fakopáncs, kárpáti kék meztelencsiga A NP környező területeinek története röviden A hegység belseje rendkívül ritkán lakott, csak néhány szlovák eredetű falu: Répáshuta és Bükkszentlászló néhány ezer főt kitevő lakossága él itt. A falvak első lakosai a 18. században idetelepített üveghuták munkásai voltak. A Garadna-völgyben Ómassa és Hámor található. A hegység peremtelepülései sokkal régebbiek és népességük 3 népcsoporthoz tartozik. A Bükk északnyugati előterében a palócok illetve a barkó népcsoport (Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Dédestapolcsány), míg a déli részén a matyók élnek (Mezőkövesd, Tard, Szentistván). A Bükkben az erdei foglalkozások, a nagy kiterjedésű erdők faanyagához és az alapkőzet fő tömegét adó mészkőhöz kapcsolódnak. Az egyik fő foglalkozás a hamuzsír égetése volt, amelyet a hagyományos üveggyártás alapanyagaként használtak fel az üveghutákban, ami az 1730-as évektől a múlt század végéig jelentős mértékű volt. A foglalkozás emlékét ma is töbfelé őrzik a helynevek (Szilvásváradi Szalajka-völgy). A másik fő foglalkozás, a faszénégetés, ma is élő mesterség. A harmadik foglalkozás a mészégetés. Tájhasználat a Nemzeti Parkban A BNP területének a 95%-át teszik ki az erdők. A múlt század közepe óta tervszerű erdőgazdálkodás folyik a Bükk-hegység területén. A kitermelt bükkösök helyébe részben lucfenyőt telepítettek, kis arányban vörösfenyőt, erdei fenyőt. Jelentős változást hozott az erdőművelésben, használatban az 1960-as évektől fellendült szállító és közelítő úthálózat kialakítása. Fauna és Flóra védelme A Bükk-hegység növénytakarója és állatvilága hazai, de nemzetközi viszonylatban is jelentős. Ma Magyarországon 538 jogilag védett növényfajt, alfajt tartanak nyílván. Ezek közül 47 fokozottan védett. Ennek több mint az egyharmada, 202 faj található meg a Bükkben, amelyből 12 fokozottan védett növény. A közel 50 előforduló növénytársulásban a flóra és fauna számos ritka eleme megtalálható, köztük csak itt előforduló endemikus, szubendemikus fajok, vagy különböző klímazómák ritkaságai. Ezek legtöbbje a gerinctelen állatok köréből kerül ki. Ma Mo-n 744 állatfaj jogilag védett, amelyből 77 állatfaj fokozottan védett. Ezekből 268 védett és kb. hasonló arányú fokozottan védett. Védelmi zónák A BNP védett területe a hazai védettségi kategóriák szerint 2 csoportba sorolható: védett és fokozottan védett. Zónabeosztás A-zóna (Wilderness-zóna): E területek kizárólagos célja a természetes állapotban való megőrzés. Erdészeti és vadászati tevékenységet fokozatosan meg kell szüntetni. Ebben a zónában csak ellenőrzött, engedélyezett tudományos kutatás folytatható. B-Zóna: Bizonyos mértékű turisztikai és gazdasági tevékenységek folytathatók, de csak az Igazgatóság ellenőrzése mellett. C-Zóna (turisztikai és antropogén-zóna): A lakott településeket és azok antropogén hatás alatt álló közvetlen szomszédságát foglalja magába, vagy pedig kirándulóközpontok. Elsősorban a bemutatás funkcióját töltik be. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Területe A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északi-középhegységben elhelyezkedő Bükk-hegység tömbjét foglalja magába. 1976-ban alapították azzal a céllal, hogy a hegység hazai viszonylatban egyedülállóan gazdag értékeit megőrizze az utókor számára. A Bükk DNy-i részén, egy történelmi borvidék közepén fekvő hangulatos városban, Egerben található. Az Igazgatóság az alábbi védett természeti területek kezelését látja el Tájvédelmi Körzetek: Hollókői TK, Kelet-Cserhát TK, Karancs-Medves TK, Mátrai TK, Borsodi Mezőség TK, Lázbérci TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Kesznyéteni TK, Zempléni TK, Hevesi Füves Puszták TK, Tarnavidéki TK Természetvédelmi Területek: Ipolytarnóci Ősmaradványok TT, Gyöngyösi Sárhegy TT, Siroki Nyirjes tó TT, Erdőtelki Arborétum TT, Erdőtelki Éderláp TT, Kerecsendi Erdő TT, Szőlőskei Erdő TT, Szomolyai Kaptárkövek TT, Szendrőládi Rétek TT, Bodrogszegi Várhegy TT, Megyaszói Tátorjános TT, Tállyai Patócshely TT, Füzérradványi Kastély-park TT, Erdőbényei Fás Legelő TT, Sóstó Legelő TT, Longi Erdő TT, Megyer-Hegyi Tengerszem TT Köszönöm a figyelmet!
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Bükki Nemzeti Park
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 16
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : 2. verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 17
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna