D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : weores_sandor.jpg
C Í M 
F ő c í m : Weöres Sándor
B e s o r o l á s i   c í m : Weöres Sándor
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Bereczki
U t ó n é v : Laura
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-09-27
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2016-05-19
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Bereczki Laura
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Műfordítás
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Weöres Sándor (1913-1989)
V I A F I d : 115851000
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : költő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : író
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : műfordítás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : irodalomtudomány
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Iskolái A pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemi iskolában folytatta tanulmányait. Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt magántanuló lett, az elemi iskolát így végezte el. 1931-től Sopronban tanult, ahol 1932 júniusában érettségizett. A pécsi egyetem bölcsészkarán folytatta felsőfokú tanulmányait, ahol esztétikából doktorált. Weöres Sándor Munkássága kezdete 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen...) Ősszel négy verse jelent meg az Erőben. 1929-ben a Napkelet. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. Nyáron felkereste Kosztolányi Dezsőt, valamint személyesen is kapcsolatba került Babits Mihállyal. 1931 végen néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Nyugat 15–16. számában kinyomtatta Hajnal című versét. Munkássága Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült, ezekből későbbi utazásait fizette. 1935 nyarán észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon át Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken áthaladva Bombay következett, végül India és a mai Srí Lanka területét elhagyva eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). Munkássága Pécsen 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével őt bízták meg. Mivel ehhez a munkához neki sem könyvtárosi végzettsége, sem gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában töltve szerezte meg. Munkássága A Nyugat 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Eközben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től - leginkább esztétikai, irodalmi jellegű - ellentétek alakultak ki. 1942 júliusában Weöres végképp kivált belőle. Weöres Sándor Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudós. Édesapja id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt. Édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott. 1913. június 22., Szombathely A költő 1943 őszén Budapestre költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A második világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. Házasság 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. Az 1960-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a házaspár elutazott Londonba, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén. Felesége 1970-ben megkapta a Kossuth-díjat, és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzösszegből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. 1970-ben jelent meg Weöres első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, Weöres itt lakott haláláig. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díj elismerésben részesült Elveszített eszmélettel 1989. január 22-én halt meg Budapesten. Február 9-én temették el a Farkasréti temetőben. Halála Gyermekversei: - Regélő - Pletykázó asszonyok - Ha a világ rigó lenne - Túl, túl - Tavaszköszöntő - Kocsi és vonat - Csupa fehér - Építők - Paripám csodaszép pejkó - Forgós-ropogós - A Tündér - Csiribiri -Haragosi - A kutya-tár - A Birka-iskola - Suttog a fenyves - Száncsengő - Olvadás - Mi volnék - Kacsa-úsztató Bóbita 1955-ben írta A Bóbita versek egy részében az ad különlegesen erőteljes ritmust, lüktetést a szövegnek, hogy egyaránt olvashatóak szabályos időmértékes és hangsúlyos versként is. Ez a kétféle ritmus egymást erősíti és egészíti ki. A versszakok utolsó sorain láthatjuk h ezek szándékosan csonka sorok - az időmértékes ritmus szerint eggyel kevesebb verslábat tartalmaznak, az ütemhangsúlyos szerint pedig egy megcsonkított ütemmel érnek véget. Bereczki Laura
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Weöres Sándor
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 17
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 18
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 72 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna