D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 477_572_pix_Page_02_kep_0002.jpg
C Í M 
F ő c í m : Az eskütéri híd építése
B e s o r o l á s i   c í m : Eskütéri híd építése
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : A hid a budai oldalról nézve
M i n ő s í t ő : fiktív cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Erdélyi
U t ó n é v : Mór
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1866-1934
V I A F I d : 296144927
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-09-10
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 48. évf. 30. sz. (1901. julius 28.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Fotóművészet, fényképészet
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Út- és vasútépítés
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : fénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : híd
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hídépítés
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Duna
G e o N a m e s I d : 2349864
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Az eskütéri híd építése. - A hid a budai oldalról nézve.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az eskütéri híd.
Budapest főváros mesés fejlődése égető szükséggé tette egyebek közt azt is, hogy a Duna két partján fekvő városrészeket mennél több híd kösse össze egymással. Közel harmincz évig a remek Lánczhíd egymaga uralkodott a hatalmas folyam fölött majd azonban aránylag rövid időközökben egymás után létesültek: a Margit-híd, a vágó-hídon aluli, meg a Margit­szigeten felüli vasúti híd, az ezredévi nemzeti ünnep alkalmára pedig a vámház melletti Ferencz József-híd. E pompás vashíddal egyidejűleg tervbe vették a Belváros és a budai Tabán egybekapcsolására szolgálandó eskütéri hidat is a pályázatokat is egyszerre hirdették ki mind a kettőre az eskütéri híd munkálatait azonban csak a jelen évi tavasz nyiltával kezdhették meg.
Most már javában dolgoznak a két átellenes hídfő alapozásán. A munkálatok akadálytalan folytatása érdekében mind a két parton hatalmas területeket kerítettek be, hol csak a nagyszámú munkások és szállító szekerek járhatnak-kelhetnek, meg a különféle gép-szörnyetegek, szerszám- és anyag-raktárak lephetik el a nekik jutó helyeket.
Az eskütéri híd a Lánczhíd és a Ferencz József-híd között csaknem közép tájon fog áthajlani a Duna fölött, a Kerepesi-út tengelyéből a Gellért-hegy éjszaki töve alá. Alaptervéül a kormány az esslingeni gépgyár főmérnöke, Kübler Gyula és társai által benyújtott s a pályázaton első díjat nyert tervezetet fogadta el, de saját szakemberei által tetemesen átalakítva úgy műszaki tekintetben, valamint alakjára nézve is, hogy tetszetősségben is méltó társa lehessen a szomszédos két pompás hídnak.
Az új híd, mivel a Duna az Eskü-tér táján van legszükebbre összeszorítva, egyetlen hatalmas ívvel fog a folyam fölött lebegni. Ez ív nyilása 312 méternyi lesz ezen kivűl két hatalmas tartó pilléréből 21-21 méternyi két kisebb ív fog kihajlani a szárazra a két végén, szabad járást-kelést engedve az alattuk elvonuló parti séta- és kocsiúton. Ez a két mellékív voltaképen följáró lesz a hídra s egyszersmind elleplezője annak a két földalatti aknának, a hol a híd tartó részeinek a végei le lesznek erősítve. A tartó rész két pár óriás drótkötél lesz, öntött aczél drótszálakból szerkesztve, melyeket a rozsdásodás elhárítása ellen horgany-fehérrel vonnak be. A mintegy 15 ezer szál drótból alkotandó kötél lágy dróttal sűrűn körűltekergetve olyan vastag lesz, mint egy félméternyi átmérőjű szálfa s összesen mintegy 1680 tonnányira (33,600 mázsa) fog rúgni a sulya.
Az óriás drótkötelek párosával aláhajló ív-alakban fognak a két-két hatalmas vastoronynyal koronázott pillérek közén lebegni, olyan formán, mint a Lánczhíd középlánczai két-két kötél lesz egymás fölött, melyekről szintén a Lánczhídéihoz hasonló tartó hevederek ereszkednek le, hogy a hid jármát tartsák, melynek erős lengését az fogja elhárítani, hogy a hevederek itt is váltakozva fognak lefüggeni a felső és alsó kötélről.
A híd szélessége 16 méter lesz, melyből középütt 10 méter kocsiút, két oldalt 3-3 méternyi szegély pedig gyalogút lesz. Teherszállító szekerek nem járhatnak rajta, de a villamos vasútat átvezetik a középpályáján. A pompásnak igérkező híd mintegy ötödfél millió forintba fog kerülni, de aztán igazi dísze is lesz a fővárosnak nemcsak könnyeden lebegő, bár szilárd szerkezetével, hanem tornyaival és csinos hídfői építményeivel is, a melyeket a két végére a jegyosztó pénztárak elhelyezésére emelnek.
Az eskütéri híd miatt a Belváros, valamint az átellenes Tabán is igen megváltozik. A régi rozzant épületeket és szűk utczákat már is eltüntették a hídra vezetendő útvonalak mellékeiről, hogy palotasorok támadjanak a helyeiken. De megváltozik a lakosság nagy részének a szállásolása és életmódja is, mert a hegyes-halmos és tisztább levegőjű budai rész sokkal közelebb jutván a pesti oldalnak épen legfontosabb részeihez, az előkelő osztályok bizonyára nagy számmal fognak áttelepedni a Gellért- és Naphegy lejtőire, melyeken az új városrendezési tervek szerint egész villa-város fog keletkezni, honnan az új hidon át gyalog is kényelmesebb lesz a pesti oldallal érintkezni, mint most a két part közt járó apró gőzhajók segélyével. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 8.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló, csodálatos teljesítménye volt. Átadásakor és még további majd negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna rekorder és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos és napjainkig legszebbnek tartott lánchídja volt. Sajnos ez a remekbe szabott alkotás is a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyére kábelhíd épült. Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.
...
Az eredeti híd
Létesítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd építésével együtt (Eskü téri és Fővám téri hidak). A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri (a későbbi Erzsébet) hídra. A tervezők közül 41-en oldották meg az áthidalást egyetlen nyílással, 36-an az eskütéri, 5-en a Fővám téri hídnál. A 74 pályázó közül 15 volt magyar, a többiek közül legtöbb amerikai volt (16), többen voltak olaszok, osztrákok, németek és franciák.
1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Az eskütéri híd Budapesten [Ezsébet híd]
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : erzsébet híd
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Weinwurm: Az eskütéri híd építése : A hid a Ferencz József-hidról nézve
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1752x1285 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna