D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 813_913_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/068200/068207/813_913_pix_Oldal_05_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Vrhlicky Jaroszláv B e s o r o l á s i c í m : Vrhlicky Jaroszláv S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-04-13 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : újságrészlet A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 51. évf. 49. sz. (1904. december 4.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Európai országok történelme T é m a k ö r : Szépirodalom, népköltészet A l t é m a k ö r : Más országok népköltészete T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Műfordítás T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : személyt ábrázoló kép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : arckép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : műfordító M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : Vrhlicky Jaroszláv I s m e r t e t ő s z ö v e g : Vrchlicky Jaroszláv, családi néven Frida Emil 1853-ban született Lounyban, Csehországban. Theologiai tanulmányokat végzett és mint tanár működött.
1893-ban irodalmi érdemei elismeréséül a prágai egyetem tiszteletbeli doktori czímmel ruházta fel, majd az irodalmi tanszékre hivta meg őt. Ő Felsége pedig a bécsi urakháza tagjává nevezte ki. Vrchlicky ritka nagy termékenységű költő. A költészet minden fajában kitűnt, de különösen mély, tartalmas lírája szerzett neki európai nevet. Mint műfordító is igen becses művekkel ajándékozta meg nemzetét: Faustot, valamint Dante, Ariosto, Tasso munkáit az ő fordításában élvezheti a cseh közönség. Hogy a magyar irodalommal is foglalkozni kezdett, az, a mint említettük, Brábek Ferenczczel való barátságának köszönhető. 1894-ben jelent meg kettőjük fordításában Arany János "Buda halála" - melyről Brábek levelében is szó van, - ez a csaknem lefordíthatatlanúl nehéz nyelvű költői mű, a melynek lefordítása egyrészről teljes nyelvi és tárgyi ismereteket, másrészről a formának legalább is hasonló mesterét kívánja meg, a milyen a mi Arany Jánosunk volt. Ők készítették el az "Ember tragédiája" fordítását is. Nagy gonddal, de egyszersmind kedvteléssel, úgy hogy Vrchlicky még a szinrealkalmazás munkáját is állandóan figyelemmel kisérte. Valószínűtlen dolog tehát, hogy, mint egy magyar napilap jelentette, Prágában mint valami látványosságot fogták fel Madách művét. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1904. deczember 4.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Brábek Ferencz A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1057x1177 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 299 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |