D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : termeszetvedelem_vgf.jpg
C Í M 
F ő c í m : Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek
B e s o r o l á s i   c í m : Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Temesi
U t ó n é v : Géza
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
E g y é b   n é v e l e m e k : Dr.
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1946-
V I A F I d : 162991077
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2021-12-03
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : https://termeszetor.eoldal.hu/
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Dr. Temesi Géza
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Környezetvédelem, természetvédelem
A l t é m a k ö r : Természetvédelem
T é m a k ö r : Környezetvédelem, természetvédelem
A l t é m a k ö r : Környezetvédelem általában
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Ökológia
T é m a k ö r : Jogtudomány, bűnözés
A l t é m a k ö r : Államjog
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : természetvédelem
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : környezetvédelem
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : védett természeti terület
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hatóság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nemzeti park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : tájvédelmi körzet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : ->TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK Dr. Temesi Géza Tantárgyi irodalom Temesi Géza (2015-2018): Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek www.termeszetor.eoldal.hu (egyetemi oktatói weboldal és e-könyv, kötelező irodalom 2016-tól) Temesi Géza (2012): Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek Dialóg Campus Kiadó, Budapest - Pécs (kötelező irodalom 2016-ig) Könyvesboltok: Dialóg Eötvös Könyvesbolt Dialóg Kaptár Könyvesbolt 1053 Budapest, Károlyi u. 17. 7624 Pécs, Universitas u. 2/A Irodalom és jogszabályok A bemutatott ppt. előadás anyaga. www.termeszetor.eoldal.hu - www.termeszetvedelem.hu - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapfogalmai és természetvédelemmel összefüggő szabályozásai. - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapfogalmai és természetvédelemmel összefüggő szabályozásai. - A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény alapfogalmai és természetvédelemmel összefüggő szabályozásai. - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény /II. fejezete/. - Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény. - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény /XXIII. FEJEZET/. - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény vonatkozó szabályozásai. - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény /21. §/. - Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek. Irodalom és jogszabályok Törvények, átfogó módosítások 2012-től - 2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról. Hatályba lépés: 2013. január 1. - 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról (átfogóan módosított). - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (XXIII. fejezet) Hatályba lépés: 2013. július 1. - 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről. Hatályba lépés: 2013. szeptember 1. - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. Hatályba lépés: 2014. március 15. - 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (átfogóan módosított). Módosításokkal hatályba lépés: 2016 - 2017. - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (átfogóan módosított). Módosításokkal hatályba lépés: 2017 - 2018. - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó szabályozásai Hatályba lépés: 2018. január 1. A tantárgy képzésben betöltött szerepe, elsajátításának célja A tantárgy választható, amely: - speciális interdiszciplináris ismereteket tartalmaz, - naprakész természetvédelmi szakjogi és igazgatási, gyakorlat-orientált és átfogó elméleti ismeretek nyújtásával megalapozza a közigazgatási szakemberek szakismereteit a természet védelméről és használatáról, - elősegíti a természetvédelemmel foglalkozó vagy azzal összefüggő közigazgatási és más munkakörök feladatainak eredményes ellátását, - növeli a szakirányban elhelyezkedni kívánó hallgatók munkaerő-piaci esélyeit, segíti a pályakezdők indulását, - elősegíti a diplomás szakemberek példamutató jogkövető magatartását a természet védelmével összefüggésben. A tantárgy tartalma 1) A természet védelmének hazai jogi szabályozása, törvényi szintű alapvető szabályozásai. A természetvédelem alapfogalmai. A természet általános védelme és kiemelt oltalma, természeti és védett természeti értékek és területek kategóriái. 2) A természetvédelem állami szervezetrendszerének áttekintése, kormányzati (államigazgatási) szerveinek feladat- és hatásköre. Nemzeti park igazgatóságok és természetvédelmi hatóságok. A hazai természetvédelem főbb jellemző adatai. Természetvédelmi kezelés és vagyonkezelés. 3) A természetvédelem eljárásjogi szabályai - természetvédelmi (közigazgatási) hatóság, hatósági eljárás és szakhatósági közreműködés. Természetvédelmi bírság, közlekedési objektív felelősség és polgári jogi felelősség a természetvédelemben. 4) A természeti területek és értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, a természetvédelmi őrzés. Természeti területi vagyonőrző szolgálatok, együttműködések, állampolgári részvétel a természetőrzésben. A tantárgy tartalma 5) A természetkárosítás bűncselekménye, valamint a természet védelemmel összefüggő szabálysértések köre. Büntetőeljárás bűncselekmény esetén. Szabálysértési hatósági eljárás és a szabálysértési szankciók. 6) Természetvédelmi külföldi és hazai történeti visszatekintés, nemzetközi kitekintés, nemzetközi egyezmények. 7) Az erdő védelme és az erdőgazdálkodás, a vad védelme, a vadgazdálkodás és a vadászat, továbbá a halgazdálkodás, halászat és horgászat természetvédelemmel összefüggő szabályozásai. Természethasznosító tevékenységek, tervszerűség és korlátozások. Erdők, vadászterületek, természetes vizek természetvédelme. 8) A nyilvánosság (a társadalom) részvétele a természet védelmében. Természetvédelmi társadalmi (civil) szervezetek. A természet védelmét érintő állampolgári magatartások. Ismerethiány, tájékozatlanság és tévhitek, helytelen szokások és beidegződések, mint a jogsértések gyakori okai. A természet és a környezet védelme TERMÉSZETVÉDELEM A természet általános védelme és kiemelt oltalma: természeti területek és természeti értékek, tájak, ökológiai rendszerek védelme. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről TERMÉSZETHASZNÁLAT Erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, vadgazdálkodás - vadászat, vízgazdálkodás, bányászat, turizmus stb. Ágazati törvények. KÖRNYEZETVÉDELEM Környezeti elemek védelme, hulladékgazdálkodás stb. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. Természet- és környezetvédelem A természetvédelem fogalma Természetvédelem alatt - a mai korszerű és jogi értelemben - a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelmét, valamint a természeti értékek és területek kiemelt oltalmát értjük. A kiemelt oltalom alapja a védetté nyilvánítás, míg a természet általános védelme védetté nyilvánítás nélkül valósul meg. A természet védelme és szabályozása, történeti visszatekintés A természetvédelem szabályozása világviszonylatban az időszámítás előtti századokra tekint vissza. Kezdetekben az ún. másodlagos szabályozás volt a jellemző, amely azon fajok, területek védelmére irányult, amelyek az ember számára "hasznosak" (pl. vad, erdő). Az elsődleges szabályozással közvetlenül a természeti értékek és területek megóvása a védelem célja. Történeti visszatekintés A védett természeti területek szorosan kapcsolódnak az emberi civilizációhoz. Indiában már 2000 éve volt védett terület. Először vallási okok, majd pl. a vadászat mint kiváltság miatt nyilvánítottak természeti területeket védetté - másodlagos (közvetett) védelem, csak később vált elsődlegessé (közvetlenné) a természeti értékek vagy területek védelme. Történeti visszatekintés A világ első (mai értelemben vett) védett természeti területét 1864-ben jelölték ki az Egyesült Államokban. A természetvédelem "mérföldköveinek" általában a nemzeti parkok kijelölését tartják. A világ első nemzeti parkja a Yellowstone Nemzeti Park (USA) - 1872 (ez a céltudatos és intézményes természetvédelem kezdete a világon), a második a (Royal) Nemzeti Park (Ausztrália) - 1879. Európai Nemzeti Parkok Napja Az első európai nemzeti park Svédországban van: Abisko Nemzeti Park - 1909 (abban az évben 9 nemzeti park alakult meg Svédországban). Az Abisko Nemzeti Park megalakulásának napja: 1909. május 24. Az Europark Szövetség 90 évvel később a május 24. napot nevezte ki az Európai Nemzeti Parkok Napjává. Hazai történeti visszatekintés A hazai természetvédelem szabályozása a XI. századra (1077 - Szt. László vasárnap tiltja a vadászatot /vallási okokból/), és a XV. századra (1426 - Zsigmond király dekrétuma az erdők kíméletes hasznosításáról) nyúlik vissza. Az első, mai értelemben vett természetvédelmi elképzelések a reformkorban (XIX. sz. első fele) a féktelen vadászat, madarászat és halászat elleni fellépéshez és a hód megmentéséhez fűződnek. Hazai történeti visszatekintés Az intézményes természetvédelem kezdetének az 1880 körüli évtized tekinthető, amikor megszületett az első polgári erdőtörvény, az első vadászati és az első halászatról szóló törvény. Az első jelentős, természetvédelmi tárgyú könyvek Sajó Károly (1905) és Kaán Károly erdőmérnök (1914) tollából születettek. Kaán Károly 1931-ben, "Természetvédelem és a természeti emlékek" címmel kiadott műve közrejátszott abban, hogy az 1935. évi erdőtörvény már az erdőkről és a természetvédelemről egyaránt részletesen rendelkezett. A hazai természetvédelem kialakulása A magyar természetvédelem szervezetileg alapvetően az erdészetből, szakmailag pedig az erdészet és részben a vadgazdálkodás-vadászat szakterületéből, valamint a madárvédelemből és a természetvizsgálatból fejlődött ki. A természetvédelem szabályozásának alapját az erdészeti, a vadászati, a halászati és a madárvédelmi szabályozások, rendelkezések adták. Nevezetes évszámok 1729 - törvény a vadászatról és a madarászatról 1791 - első feudális erdőtörvény 1879 - első polgári erdőtörvény 1883 - törvény a vadászatról 1888 - törvény a halászatról 1935 - törvény az erdőkről és a természetvédelemről 1961 - törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról -törvényerejű rendelet a természetvédelemről 1972 - első nemzeti parkunk (HNP) 1982 - törvényerejű rendelet a természetvédelemről 1996 - törvény a természet védelméről - törvény az erdőről és az erdő védelméről - törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Nevezetes évszámok 1996 - törvény a természet védelméről - törvény az erdőről és az erdő védelméről (Evt.) - törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.) 1997 - törvény a halászatról és a horgászatról 2009 - törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2013 - törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (Hhvtv.) 2015 - 2017 - Vtv. átfogó módosítása 2017 - 2018 - Evt. átfogó módosítása A természetvédelmet irányító főhatóságok: 1879 - 1954 -> FM 1954 - 1961 -> OEF 1961 - 1977 -> OTvH 1977 - 1987 -> OKTH 1987 - 1990 -> KVM 1990 - 1998 -> KTM 1998 - 2002 -> KöM 2002 - 2010 -> KvVM 2010 - 2014 -> VM 2014 - 2018 -> FM (Megj.: 1990-ben három hónapig KöM, így 11 főhatóság 135 év alatt) A természetvédelem hatályos törvényi szabályozása A természetvédelem alaptörvénye az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.), A Tvt. VI Részből és 86 §-ból áll. A Tvt. egyik alapelve, hogy minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme /Tvt. 5. § (1)/. A Tvt. Részei I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. Rész A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME III. Rész TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIEMELT OLTALMA IV. Rész A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TERVEZÉSI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE V. Rész A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI VI. Rész A TERMÉSZETVÉDELEM ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI ÉS SZANKCIÓI A TERMÉSZETVÉDELEM FŐBB ALAPFOGALMAI (a Tvt. I. Rész alapján) TERMÉSZETI ÉRTÉK TERMÉSZETI TERÜLET TERMÉSZETES ÁLLAPOT TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOT VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK és kategóriái VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET és kategóriái ÉLŐHELY BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG (biodiverzitás) ÉLŐ SZERVEZET EGYED (PÉLDÁNY) Főbb alapfogalmak ÉLETKÖZÖSSÉG (TÁRSULÁS) TÁJ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTHATÓ HASZNÁLAT (HASZNOSÍTÁS) TERMÉSZETKÍMÉLŐ MEGOLDÁS, GAZDÁLKODÁS TERMÉSZETI (ÖKOLÓGIAI) RENDSZER (Megj.: további alapfogalmak más fejezetekben) TERMÉSZETI ÉRTÉK Természeti érték (Tvt. 4. § a) pont): a természeti erőforrás (hivatkozás a Kt. 4. §-ra), az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott - természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem (hivatkozás a Kt. 4. §-ra), beleértve a védett természeti értéket is. - természeti erőforrás (Kt. 4. §): a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; - környezeti elem (Kt. 4. §): a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. TERMÉSZETI ÉRTÉK Természeti érték: a természeti erőforrás [a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek (a föld, a levegő, a víz, az élővilág, továbbá ezek összetevői)], a vadon élő élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott - természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem, beleértve a védett természeti értéket is. Példák a természeti értékre Vadon élő élővilág, szervezetek: növények, gombák, állatok, pl. bükkfa, ősgyep lágyszárú növényei, emlős és szárnyas vad (vadászható!), halak, erdei lágyszárúak és cserjék, mezei szegfűgomba, erdei gombafajok egyedei, házi veréb, gólya, csigák, rovarok stb. Élőhelyek élettelen környezeti elemei: erdőtalaj, kőzetek, ásványok, barlang stb. TERMÉSZETI TERÜLET Természeti terület (Tvt. 4. § b) pont): valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek (pl. erdő, ősgyep, nádas stb.). Miniszteri közzététel, ingatlan-nyilvántartásba feljegyzés. Természetközeli állapot (Tvt. 4. § d) pont): élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott, de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak (pl. természetszerű erdő). TERMÉSZETES ÁLLAPOT Természetes állapot (Tvt. 4. § c) pont): élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi (pl. természetes erdő, őserdő; erdőrezervátumban kívánatos cél). ÉLŐHELY, ÉLETKÖZÖSSÉG (TÁRSULÁS) Élőhely (Tvt. 4.§ i) pont): az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul, és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához szükséges környezeti feltételek adottak. Életközösség (társulás) (Tvt. 4. § k) pont): az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt. TÁJ Táj (Tvt. 6. § (1) bek.): a táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges környezeti elemek. ÉLŐ SZERVEZET, EGYED (PÉLDÁNY) Élő szervezet (élőlény) (Tvt. 4. § f) pont): mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt fajok). Egyed (példány) (Tvt. 4. § p) pont): élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK Védett természeti érték (Tvt. 4. § e) pont): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. a miniszter a kiemelt oltalmat feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok nem indokolják [Tvt. 24. § (2) bek.] VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉK kategóriái Védett növényfajok Védett állatfajok Védett gombák Védett zuzmók Védett társulások Barlangok (ex lege védett) Védett ásványi képződmények, ősmaradványok Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok Lásd: 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET Védett természeti terület (Tvt. 4. § g) pont): e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - földterület. (Megj.: a "védett természeti terület" (vtt.) a természetvédelmi oltalom alatt álló területek gyűjtőfogalma, nem a "természetvédelmi terület" /TT/ a gyűjtőfogalom!) VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET kategóriái Nemzeti park (NP) Tájvédelmi körzet (TK) Természetvédelmi terület (TT) láp, szikes tó Természeti emlék (TE) forrás, víznyelő, kunhalom, földvár járulékos kategóriák erdőrezervátum (ER) bioszféra rezervátum (BR) tudományos rezervátum zonáció, övezetek magterület, védőzóna, védőövezet NP három övezete Natura 2000 terület /európai közösségi kategória/ NATURA 2000 TERÜLET Natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület) /Tvt. 4. § h) pont/: külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. TOVÁBBI ALAPFOGALMAK Fenntartható használat (hasznosítás) /Tvt. 4. § m) pont/: a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológia sokféleség csökkenéséhez, fenntartva ezzel a jelen és a jövő generációk életlehetőségeit. TOVÁBBI ALAPFOGALMAK Természetkímélő megoldás, gazdálkodás /Tvt. 4. § n) pont/: a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon. TOVÁBBI ALAPFOGALMAK Biológiai sokféleség (biodiverzitás) /Tvt. 4. § j) pont/: az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és az életközösségeik közötti sokféleséget, és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. Természeti (ökológiai) rendszer /Tvt. 4. § k)/: az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége. (Megj.: lásd még: ökológiai (zöld) folyosó, ökológiai hálózat) TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME (Tvt. II. Rész) 1 Tájvédelem 2 A vadon élő élővilág általános védelme 3 A természeti területek általános védelme 4 Az élőhelyek általános védelme 5 A földtani természeti értékek általános védelme TÁJVÉDELEM Tájvédelem: 1) tájkarakter (tájjelleg) védelme, 2) egyedi tájértékek (kisemlékek) védelme, 3) tájhasználat lehetőségeinek megőrzése. Egyedi tájértékek: - kultúrtörténeti egyedi tájértékek, - természeti egyedi tájértékek, - tájképi egyedi tájértékek. TÁJVÉDELEM A Tvt. számos, a tájak természetes és természetközeli állapotának megőrzését célzó tájvédelmi előírást tartalmaz /Tvt. 6 - 7. §/. Fontos fogalom az egyedi tájérték /Tvt. 6. § (3) bek./: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek a társadalom számára jelentősége van. A VADON ÉLŐ ÉLŐVILÁG ÁLTALÁNOS VÉDELME A vadon élő szervezetek, ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. /Tvt. 8. § (1) bek./ A Tvt. számos, a vadon élő élővilág általános védelmét célzó előírást, szabályozást, tiltást tartalmaz a vadászható illetve halászható - horgászható vad- illetve halfajok védelme érdekében. Lásd: Tvt. 9., 11.,12.,13. §. Vadgazdálkodásra, halászatra és horgászatra vonatkozó szabályozások, biológiai sokféleség fenntartása stb. Fogalmak Fontos fogalmak (Tvt. 8. §) Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként -élnek, illetve éltek. Betelepített fajok (tudatos betelepítés) vagy behurcolt fajok (nem tudatos behurcolás). Visszatelepülő fajok - hazánk területéről korábban eltűnt (kipusztult) őshonos élő szervezetek. Idegenhonos inváziós fajok - [10. § (2) - (5) bek.] Magyarországon veszélyt jelentő inváziós fajok. TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME A Tvt. 4. § d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő természeti területek (erdő, gyep, nádas, művelés alól kivett földterület stb.) jegyzékét a miniszter teszi közzé, amelynek alapján annak tényét a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME Természeti területtel kapcsolatos szabályozást tartalmaz (összefüggésben az élőhelyek általános védelmével) a Tvt. 17. § (2) és (3) bek., a 18. § (3) bek., valamint a 21. §. Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges pl. gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához, gyep, nádas és más vízi növényzet égetéséhez stb. AZ ÉLŐHELYEK ÁLTALÁNOS VÉDELME A Tvt. számos, az élőhelyek általános védelmét célzó előírást, szabályozást, tiltás tartalmaz (összefüggésben a természeti területek általános védelmével), lásd pl.: 16. § (1) és (4) bek., 17. § (1) és (5) bek., 18. § (1) bek. Az erdő és a vadászterület mint élőhely, valamint a vizes élőhelyek védelme érdekében előírások a gazdálkodásra: mező-, erdő-, vad-, halgazdálkodásra. A gazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot (= tartamosság + természetkímélő módszerek alkalmazása + biológia sokféleség védelme). A FÖLDTANI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÁLTALÁNOS VÉDELME A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások és az élővilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra. (Tvt. 19 - 20. §, veszélyeztető tevékenység pl.: építés, bányászat). TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERÜLETEK KIEMELT OLTALMA (Tvt. III. Rész) Védetté nyilvánítás A természeti értékek és a természeti területek kiemelt oltalma védetté nyilvánítással jön létre. A védettség jogszabályi alapja szerint megkülönböztetünk: - egyedi jogszabállyal védett természeti terület, természeti érték, - országos jelentőségű védett, fokozottan védett természeti terület (NP, TK, TT, TE), természeti érték (növény- és állatfajok, ásványok) - miniszteri rendelet, - helyi jelentőségű védett természeti terület (TT, TE) - önkormányzati rendelet, - ex lege védett (láp, szikes tó, forrás, víznyelő, kunhalom, földvár), fokozottan védett (NP természeti övezete, BR, ER magterület) természeti terület, védett természeti érték (barlangok) - /mindig országos jelentőségűek/. Védetté nyilvánítás Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt fokozottan védetté kell nyilvánítani (miniszter). Védetté nyilvánítás folyamata: 1/ védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet 2/ szakmai előkészítés, egyeztetések (terület: NPI, önkormányzat, érték: miniszter), 3/ jogszabályalkotás (miniszteri vagy önkormányzati rendelet), 4/ természetvédelmi hatósági feladatok (feljegyzés kezdeményezése az ingatlan-nyilvántartásba határozattal), 5/ hatósági táblával megjelölés (terület esetén). Ex lege védett A törvény (Tvt.) erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, amelyek országos jelentőségűek /Tvt. 23. § (2) bek./ A NP-on, TK-en, TT-en kívüli forrás, víznyelő, kunhalom és földvár TE-nek, a szikes tó és láp TT-nek minősül. A barlang védett természeti érték. A törvény (Tvt.) erejénél fogva fokozottan védett a NP természeti övezete, a BR és az ER magterülete /Tvt. 29. § (4) bek./ Meghatározások, kritériumok Barlang: a földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg, melynek hossztengelye min. 2 m, és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást /Tvt. 23. § (3) a)/. Forrás: felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozam tartósan min. 5 l/perc /Tvt. 23. § (3) b)/. Víznyelő: állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye /Tvt. 23. § (3) c)/. Meghatározások, kritériumok Láp: olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetve talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik /Tvt. 23. § (3) d)/. Szikes tó: természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét min. 600 mg/l Na kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók /Tvt. 23. § (3) e)/. Meghatározások, kritériumok Kunhalom: kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág-védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak /Tvt. 23. § (3) f)/. Földvár: védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel /Tvt. 23. § (3) g)/. Meghatározások, kritériumok Nemzeti park (NP): az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb kiterjedésű területe, amelynek elsődleges rendeltetése - a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, - a biológiai sokféleség és a természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, - az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése /Tvt. 28. § (2), (7)/. Természeti övezete (ex lege fokozottan védett), természetkímélő hasznosítás övezete, és szolgáltató övezete van. Nemzeti parkot jelölő természetvédelmi hatósági tábla Meghatározások, kritériumok Tájvédelmi körzet (TK): az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése - a tájképi és a természeti értékek megőrzése /Tvt. 28. § (3)/. Tájvédelmi körzetet jelölő természetvédelmi hatósági tábla Meghatározások, kritériumok Természetvédelmi terület (TT): az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése: - egy vagy több természeti érték, illetve - ezek összefüggő rendszerének védelme /Tvt. 28. § (4)/. Az ex lege védett láp és szikes tó (egyedi jogszabállyal védett természeti területen kívül) TT-nek minősül. Természetvédelmi területet jelölő természetvédelmi hatósági tábla Meghatározások, kritériumok Természeti emlék (TE): különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény, és annak védelmét szolgáló terület /Tvt. 28. § (5)/. (földtani alapszelvény, kaptárkövek, helyi TE-ek) Az ex lege védett forrás, víznyelő, kunhalom és földvár (egyedi jogszabállyal védett természeti területen kívül) TE-nek minősül. Természeti emléket jelölő természetvédelmi hatósági tábla Kunhalom Védett természeti területeink (2015) (egyedi jogszabállyal védett természeti területek; FM - adatok) -Ex lege- védett természeti területek (FM - 2015) Meghatározások, kritériumok (járulékos kategóriák) Tudományos rezervátum: tudományos célokat szolgáló terület NP, TK, országos jelentőségű TT területén (járulékos kategória) /Tvt. 28. § (8)/. Bioszféra-rezervátum: nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képviselő terület NP, TK, TT területén (járulékos kategória). /Tvt. 29. § (1), (2)/. Magterületet kell kijelölni, amely ex lege fokozottan védett /Tvt. 29. § (4)/. 6 bioszféra-rezervátum van (Aggteleki, Fertő-tavi, Hortobágyi, Kiskunsági, Pilisi és Mura-Dráva-Duna határon átnyúló Bioszféra Rezervátum), 509 ezer ha Meghatározások, kritériumok (járulékos kategóriák) Erdőrezervátum: természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá kutatások folytatását szolgáló erdőterület NP, TK, TT területén (járulékos kategória) /Tvt. 29. § (3)/. Az erdőrezervátumban magterületet kell kijelölni, amely ex lege fokozottan védett /Tvt. 29. § (4)/. Összesen 63 erdőrezervátumunk van. Erdőrezervátumok Állami szervezéssel 1991 tavaszán kezdődött meg a hazai erdőrezervátum-hálózat kijelölésére, fenntartására és kutatására irányuló országos program a természetvédelemért felelős tárca (KTM) irányításával. 63 kijelölt erdőrezervátumunk van, összesen 13.294 ha területi kiterjedéssel, ebből magterület 3.708 ha. Megjegyzés: a védett természeti területek 51 %-a, a Natura 2000 területek 42 %-a erdő. Erdőrezervátum (Kékes) Meghatározások, kritériumok (egyéb kategóriák) Natúrpark: az elnevezés használatához a miniszter járulhat hozzá természeti vagy védett természeti területen /Tvt. 4. § q), 29/A. §/. 7 natúrpark van (Cserhát, Gerecse, Hét Patak Gyöngye, Írottkő, Pannontáj-Sokoró, Szatmár-Beregi, Vértesi Natúrpark), 350.477 ha területtel (2015). Geopark: Unesco által támogatott Globális Geopark Hálózat (nemzetközi kategória). 2 geoparkunk van (Bakony-Balaton, Novohrad-Nógrád Geopark). Natura 2000 területek Az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek kijelölése A Natura 2000 területeket a Kormány jelöli ki és teszi közzé, valamint határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat. A Natura 2000 területeken lévő földrészleteket a miniszter hirdeti ki. A kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. /Tvt. 41/A. § (1) - (2)/ Lásd: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről. Közösségi védelem - Natura 2000 k Natura 2000 területek Magyarországon Natura 2000 területet jelölő természetvédelmi hatósági tábla Natura 2000 területeink Natura 2000 terület: 1.994.980 ha Magyarország területének 21,4 % A Natura 2000 területek 39 %-a országos jelentőségű védett természeti területen van. A védett természeti területek 91 %-a Natura 2000 területen van. Natura 2000 hálózat (21,4%). Védett természeti és Natura 2000 területek (~23 %) Fogalmi problémák N A T U R A 2 0 0 0 európai közösségi irányelvek alapján védett területek, az EU ökológiai hálózata. A természetvédelmi oltalom alatt álló területek alapkategóriái. Védett természeti értékeink (2015) Növényfajok: leírt fajok száma a világon 350.000 fajok száma Magyarországon 3.000 - védett fajok száma 646 - fokozottan védett fajok száma 87 - összesen /24 % az összes fajokból/ 733 Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok száma 577 Gombafajok: - védett fajok száma 58 Zuzmók: - védett fajok száma 17 Védett természeti értékeink Állatfajok: leírt fajok száma a világon 1.250.000 fajok száma Magyarországon 42.000 - védett fajok száma 993 - fokozottan védett fajok száma 185 - összesen /2,8 % az összes fajokból/ 1.178 Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok száma 698 Védett természeti értékeink Állatfajok Madárfajok: védett fajok száma 264 fokozottan védett fajok száma 95 összesen /30,5 % a védett állatfajokból/ 359 Emlősfajok: védett fajok száma 40 fokozottan védett fajok száma 18 összesen /4,9 % a védett állatfajokból/ 58 Halak és körszájúak: védett fajok száma 24 fokozottan védett fajok száma 9 összesen /2,8 % a védett állatfajokból/ 33 Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok): 6 Védett természeti értékeink Barlangok: nyilvántartott (= védett) 4.146 ebből fokozottan védett 146 védett természeti területen nyílik 2.719 Barlangi járathossz 280 km Ásványok: hazánkban ismert kb. 600 védett (bizonyos méret felett) 11 A védett természeti területek és értékek összefoglaló csoportosítása Védett természeti terület és érték egyedi jogszabállyal védett ex lege védett országos helyi országos jelentőségű jelentőségű jelentőségű védett, védett, védett védett, védett fok. védett fok. védett természeti fok. védett természeti természeti természeti terület természeti érték terület érték terület (NP, TK, (védett (TT, TE) (NP t. ö. (barlang) TT, TE) fajok, BR, ER mt. ásványok) láp, szikes tó, forrás stb.) Védett természeti területre vonatkozó szabályok A védett természeti területre vonatkozó szabályokat a Tvt. 31 - 41. §- ai határozzák meg. Lásd különösen: 32 - 33. - erdők (védelmi elsődleges rendeltetés), erdőgazdálkodás (erdőnevelés, erdőfelújítás, tarvágás, végvágás stb.) előírásai, 34. § - vadászterületek (különleges rendeltetés), 36. § - természetvédelmi kezelés, természetvédelmi kezelési terv, 35., 37. és 40. § (1) - tiltások, korlátozások (létesítmények, repülés, közlekedés, tartózkodás, belépés), 38. és 40. § - természetvédelmi hatósági engedélyek (pl. gyűjtés, horgászat, égetés, tűzgyújtás, legeltetés, sporttevékenységek), 38/A. § - védett természeti területre kihatással levő vagy azt érintő eljárásokban a természetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági eljárás keretében vagy szakkérdésként kell vizsgálni. 39. § - természetvédelmi szakhatósági közreműködés védett természeti és Natura 2000 területen - lásd 71/2015. (III. 30.) és 383/2016. (XII. 2.) kormányrendeleteket is! 41. § - tulajdonos, vagyonkezelő, használó kötelességei. Természetvédelmi kezelés Természetvédelmi kezelés: a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. /Tvt. 36. § (2)/. A NPI-ok egyik alapfeladata. Természetvédelmi kezelési terv: valamennyi védett természeti területre készített, az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű, tíz évenként felülvizsgálandó terv /Tvt. 36. § (1), (3),(4)/; 55. § (1)/, (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet). Védett természeti területek megjelölése A védett természeti területeket és a Natura 2000 területeket a természetvédelmi hatóságnak - a természetvédelmi kezelő útján - szabvány szerinti táblával kell megjelölnie (felhívás a védettség tényére). A hatósági, tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését a tulajdonos, vagyonkezelő köteles tűrni. /Tvt. 26. § (1) és 41. § (1)/ Természetvédelmi hatósági tábla Védett növény- és állatfajokra vonatkozó szabályok A védett növény- és állatfajokra vonatkozó szabályokat a Tvt. 42 - 47. §-ai határozzák meg, beleértve a végrehajtási rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazásokat is. Lásd különösen: 42 - 44. § természetvédelmi hatósági engedélyek, eljárások; 42. § (1), 43. § (1) törvényi tiltások stb. Barlangokra, védett ásványokra vonatkozó szabályok A barlangokra, védett ásványokra vonatkozó szabályokat a Tvt. 48 - 52. §-ai határozzák meg, beleértve a végrehajtási rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazásokat is. Lásd különösen: 48. § (2), (3), (5) - (7), 51. § (1) és (5) - miniszteri feladat- és hatáskörök, 51. § (3), (4) - természetvédelmi hatósági feladat- és hatáskörök. Történeti visszatekintés Első területi védetté nyilvánítások Első TT: 1939. Debreceni Nagyerdő egy része Első TK: 1952. Tihanyi Tájvédelmi Körzet Első NP: 1972. Hortobágyi Nemzeti Park Nemzeti parkjaink 1. 1972 - HNP 2. 1975 - KNP 3. 1976 - BNP 4. 1985 - ANP 5. 1991/94 - FNP/FHNP 6. 1996 - DDNP 7 - 9. 1997 - KMNP, BfNP, DINP 10. 2002 - ŐNP Visszatekintés Faji védelem 1901 - 132 madárfaj (énekesek) és 30 emlősfaj (rovarevő kisemlősök: sün, vakondok, denevérek) védelme. 1904 - vízirigó védelme. 1906 - fehér és fekete gólya, vércsék védelme (1. Madarak és Fák Napja). Ezekre a védettségekre még a fajok haszna miatt került sor (másodlagos védelem). Faji védelem 1912 - nagykócsag, kiskócsag, üstökös gém, kanalas gém, batla. Elsőként már mint természeti érték kerültek védetté nyilvánításra (elsődleges védelem). Ez azért is jelentős, mert ebben az időben még a tollért való vadászat is divat volt! Faji védele 1954 - 34 madárfaj védelme. 1971 - Erdélyi hérics védelme. 1974 - 96 gerinces faj védelme a madarakon kívül. 1982 - 340 növényfaj és 571 állatfaj védett (153 gerinctelen is). 1985 - 415 növényfaj és 619 állatfaj védett. Nemzeti parkok területe és a nemzeti park igazgatóságok működési területe (2015. január 1.) Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek (2015. január 1.) Pénzben kifejezett érték (természetvédelmi érték) A védett növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 5.000 - 50.000 Ft/egyed. (lásd egyed fogalma Tvt.-ben!!!) A fokozottan védett növényfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 100.000 Ft - 250.000 Ft/egyed. A védett állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 2.000 - 50.000 Ft/egyed. A fokozottan védett állatfajok egyedeinek pénzben kifejezett értéke: 100.000 - 1.000.000 Ft/egyed. Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj: 10.000 Ft/egyed, állatfaj: 25.000 Ft/egyed. 1.000.000 Ft/egyed pénzben kifejezett értékű fokozottan védett állatfaj például a túzok, a kerecsensólyom, a parlagi sas, a rétisas, a kígyászölyv, a széki lile, a csíkos szöcskeegér, a parlagi vipera... Védett élőlények pénzérméinken Egyes fokozottan védett élőlényekre pénzérméink is felhívják a figyelmet (érvénytelen) 2 Ft-os pénzérme Magyar kikerics (Colchicum hungaricum): fokozottan védett, 100.000 Ft/egyed. Egyszikű, liliomvirágú kikericsféle. 5 Ft-os pénzérme Nagy kócsag (Egretta alba): fokozottan védett, 100.000 Ft/egyed. Gólyaalakú fehér gémféle, gázlómadár (régies neve: nemes kócsag).20 Ft-os pénzérme Magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica): fokozottan védett, 100.000 Ft/egyed. Lágy szárú évelő növényfaj. 50 Ft-os pénzérme Kerecsensólyom (Falco cherrug): fokozottan védett, 1.000.000 Ft/egyed. Európában és Ázsiában honos sólyomféle. 20 Ft - magyar nőszirom 50 Ft - kerecsensólyom Élővilág - az év fajai Élővilág - az év fajai Élővilág - az év fajai Élővilág - az év fajai Fajok kihalása Sok fajt fenyeget a kihalás veszélye! A világ országai évi 30 milliárd eurót költenek fajok megmentésére a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, ami kevés, mert 50 milliárd euróra volna szükség. A kihalás veszélye fenyeget: minden harmadik növényfajt és korallfajt (a növények 30 %-át, a korallfajok 33 %-át), a madárfajok 13 %-át, az emlősfajok 25 %-át és a kétéltűfajok 41 %-át. In situ, ex situ védelem In situ védelem (megőrzés): genetikai erőforrások természeti környezetben, természetes élőhelyen való megőrzése megfelelő méretű populációban, emberi befolyástól többé-kevésbé függetlenül. Ex situ védelem (megőrzés): élő szervezetek, populációk megőrzése természetes élőhelyen kívül, a természetes élőhelytől eltérő, mesterséges feltételek között. A természetvédelem vázlata - általános védelem és kiemelt oltalom - A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TERVEZÉSI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE (Tvt. IV. Rész) A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, Program) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA, Alapterv) készítését és tartalmát írja elő a Tvt. 53. §-a. OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról 2015-2020 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-4) melléklete NEMZETI TERMÉSZETVÉDELMI ALAPTERV IV. (NTA-IV) 2015-2020. 6 évre szóló országos stratégiai terv, a természetvédelem fő cselekvési irányait meghatározó dokumentum. Természetvédelmi kezelési tervek: természetvédelmi kezelési terv - országos jelentőségű védett természeti területre (miniszteri rendelet), önkormányzati természetvédelmi (kezelési) terv - helyi jelentőségű védett természeti területre (önkormányzati rendelet), Natura 2000 fenntartási terv (javaslatok, eszközök). Fogalmak Ökológiai (zöld) folyosó: biológiai kapcsolatot biztosító területek, területsávok, területmozaikok, élőhelyek láncolata a védett, a Natura 2000 és más természeti területek között /Tvt. 53. § (3) a)/. Ökológiai hálózat: a védett, a Natura 2000 és más természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése /Tvt. 53. § (3) b)/. Érzékeny természeti terület: extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását és a tájképi értékek megóvását szolgálja /Tvt. 53. § (3) c)/. A természetvédelem állami szervezete A természetvédelemért felelős miniszter irányítja a feladatkörébe utalt, természet védelmével kapcsolatos tevékenységeket és a természetvédelem területi államigazgatási szerveit /Tvt. 56. §/. A természetvédelmi igazgatás feladatait a miniszter, az államigazgatási szervek, valamint a jegyző (fővárosban főjegyző) látják el /Tvt 57 §/. A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat működik /Tvt. 59. §/. A természetvédelem állami szervezete Földművelésügyi Minisztérium (FM) - Az állami természetvédelem csúcsszerve, főhatósága, amelynek szervezetében a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár irányítja a környezetvédelmi és a természetvédelmi igazgatási ágazatokat. Környezetügyért felelős helyettes államtitkár Természetvédelmi feladatok: - jogszabályok előkészítése, - szakmai feladatok, stratégiák, koncepciók készítése, - az állami természetvédelem országos szakmai irányítása és felügyelete. A természetvédelem állami szervezete Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) (2016. dec. 31. előtt) - A környezetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal az ország egész területére kiterjedő illetékességgel. - A megnevezésében szereplő 2 igazgatási ágazat másodfokú hatósága, szakhatósága; törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatáskörök. - Elsőfokú hatósági jogkörök (pl. fokozottan védett fajokkal kapcsolatban, az egész országra irányuló hatósági engedély iránti kérelem stb.). Az OKTF 2016. december 31-én megszűnt, általános jogutód a Pest Megyei Kormányhivatal A természetvédelem állami szervezete Megyei (kijelölt) kormányhivatalok (2015. ápr. 1- 2016. dec. 31-ig) - Területi környezetvédelmi és természetvédelmi első fokú hatóságok és szakhatóságok kormányrendeletben meghatározott területi illetékességgel. - Regionális jellegű területi illetékesség - 11 megyei kormányhivatal. - Különös illetékesség: terület alapján - 3 megyei kormányhivatal, ügytípus alapján - 3 megyei kormányhivatal. a fenti területi hatósági rendszer 2017. január 1-től megváltozott! Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok és illetékességi területük (2015. ápr. 1-től 2016. dec. 31-ig) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye (Észak-dunántúli KTF - Győr) Vas Megyei Kormányhivatal: Vas megye és Zala megye (Nyugat-dunántúli KTF - Szombathely) Fejér Megyei Kormányhivatal: Fejér megye, Tolna megye és Veszprém megye (Közép-dunántúli KTF - Székesfehérvár) Baranya Megyei Kormányhivatal: Baranya megye és Somogy megye (Dél-dunántúli KTF - Pécs) Pest Megyei Kormányhivatal: Pest megye, Budapest és Nógrád megye (Közép-Duna-völgyi KTF - Veresegyház/Bp) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: Hajdú-Bihar megye (Tiszántúli KTF - Debrecen) Békés Megyei Kormányhivatal: Békés megye Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Felső-Tisza-vidéki KTF - Nyíregyháza) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye (Észak-magyarországi KTF - Miskolc) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: Jász-Nagykun-Szolnok megye (Közép-Tisza-vidéki KTF - Szolnok) Csongrád Megyei Kormányhivatal: Csongrád megye és Bács-Kiskun megye (Alsó-Tisza-vidéki KTF - Szeged) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok és illetékességi területük (2015. ápr. 1-től 2016. dec. 31-ig) 1) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal: Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye 2) Vas Megyei Kormányhivatal: Vas megye és Zala megye 3) Fejér Megyei Kormányhivatal: Fejér megye, Tolna megye és Veszprém megye + terület alapján meghatározott különös illetékesség 4) Baranya Megyei Kormányhivatal: Baranya megye és Somogy megye 5) Pest Megyei Kormányhivatal: Pest megye, Budapest és Nógrád megye + terület és ügytípus alapján meghat. különös illetékesség 6) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal: Hajdú-Bihar megye 7) Békés Megyei Kormányhivatal: Békés megye 8) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye + terület alapján meghatározott különös illetékesség 10) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal: Jász-Nagykun-Szolnok megye 11) Csongrád Megyei Kormányhivatal: Csongrád megye és Bács-Kiskun megye Környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok 2016. december 31-ig Környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok 2017. január 1-től Országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el, kivéve Pest megyét és Budapest fővárost, amelyek területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében Érdi Járási Hivatala jár el. A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság különös illetékességgel a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti esetekben jár el. A fővárosi főjegyző és a települési önkormányzat jegyzője által természetvédelmi hatósági ügyben hozott első fokú döntés esetén másodfokon a területi természetvédelmi hatóság az eljáró szerv. Nemzeti park igazgatóságok (NPI) feladatai: - a védett és a fokozottan védett természeti értékek, a védett és a fokozottan védett természeti területek és a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelése; - természetvédelmi őrszolgálat működtetése; - vagyonkezelői feladatok a vagyonkezelésükben levő állami tulajdonú vagyontárgyak (földterületek, állatállomány) tekintetében; - tulajdonosi joggyakorlás állami gazdasági társaság felett; - természetvédelmi célú nyilvántartások vezetése, adatgyűjtés, kutatással kapcsolatos feladatok stb. A természetvédelem állami szervezete Nemzeti park igazgatóságok feladatai: - közreműködés a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, ősi háziasított hazai állatfajok), valamint az erdővagyon védelmében, a természeti értékek, természeti területek általános védelmében, természetvédelmi állami szakmai feladatokban; - biológiai sokféleség megőrzése, inváziós fajok visszaszorítása, élőhelyek kialakítása, fenntartása, helyreállítása. Meghatározott feladatok ellátására közhatalmi jogkört gyakorol (Természetvédelmi Őrszolgálat működtetése, ellenőrzés, nyilvántartás). A természetvédelmi őrök nyilvántartása szempontjából természetvédelmi hatóság. Regionális elrendezéssel 10 NPI, igazgató vezeti. Természetvédelmi kezelés Természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték és terület - felmérését és nyilvántartását, - megóvását, - őrzését, - fenntartását, - bemutatását, - valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység /Tvt. 36. § (2)/. A természetvédelmi kezelésért felelős szerv a nemzeti park igazgatóság. Állami vagyonkezelés - A vagyonkezelés a tulajdonosi jogok egészének vagy részének átruházása. Az állam nem megszemélyesíthető, mert egy osztott szervezetrendszer, ezért tulajdonosi jogait közvetlenül nem, csak tulajdonosi joggyakorló és az állami vagyonnal gazdálkodó szervezet útján képes gyakorolni. Az állami tulajdonú termőföld tekintetében a tulajdonosi joggyakorló a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), a vagyonkezelés pedig vagyonkezelési szerződés alapján történik. - A nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi célú vagyonkezelési tevékenységet folytatnak természetvédelmi oltalom alatt álló földterületeken. A természetvédelmi célú vagyonkezelés a védett területeken folytatott olyan sajátos vagyongazdálkodási tevékenységet jelent, amelynek célja a természetvédelem állami feladatának hatékony ellátása, a természeti vagyon megőrzése, védelme, gyarapítása. Állami tulajdonú vagyon (természetgazdálkodás) Állami vagyonkezelés - A nemzeti park igazgatósági vagyongazdálkodás részét képezi az említett területeken folytatható mező-, erdő- vad-, hal-, nád- stb. gazdálkodás (ami a természetvédelmi oltalom miatt korlátozott), őshonos háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartása, valamint a barlangok különleges vagyonkezelési tevékenysége. - A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében összesen ~ 290 ezer ha földterület van, amelyből az erdőterület meghaladja a 40 ezer ha-t; vadászatra jogosultsággal 21 vadászterületen, közel 160 ezer ha-on rendelkeznek (2017). A nagyszámú állatállományok (magyar szürke, magyar tarka, hucul, racka, mangalica stb.) a génmegőrzést és a védett természeti területek természetvédelmi célú területkezelését szolgálják. Nemzeti park igazgatóság mint sajátos állami szerv A nemzeti park igazgatóság - a természetvédelmi kezelésében levő nemzeti parkról elnevezett természetvédelmi területi államigazgatási(kormányzati) szerv, - ellátja a működési területén az országos jelentőségű védett természeti területek (NP, TK, TT, TE), a Natura 2000 területek és a védett természeti értékek természetvédelmi kezelését, - természetvédelmi őrszolgálatot működtet, - vagyongazdálkodási tevékenységet is folytat, - igazgatási és közhatalmi feladatokat is ellát, és - 100 %-os állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezetek felett állami tulajdonosi joggyakorló is lehet. Lásd 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 37. §-t is! Nemzeti park igazgatóságok 1. ANPI - Jósvafő (foltos szalamandra) Tornai vértő - ANPI Aggtelek "Ördögszántás" 2. BfNPI - Csopak (lisztes kankalin) Lisztes kankalin - BfNPI Tulajdonosi joggyakorlás Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaság) MNV Zrt. portfolió, BfNPI tulajdonosi irányítása alatt volt. 3. BNPI - Eger (szártalan bábakalács) Havasi cincér - BNPI 4. DDNPI - Pécs (madárvilág) Fekete gólya - DDNPI 5. DINPI - Budapest (havasi cincér) Pilisi len - DINPI 6. FHNPI - Sarród (nagykócsag) Nagy kócsag - FHNPI 7. HNPI - Debrecen (daru) Daru - HNPI Tulajdonosi joggyakorlás Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. (100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaság) MNV Zrt. portfolió, HNPI tulajdonosi irányítása alatt. Hortobágyi Halgazdaság Zrt. (100 %-os állami tulajdonú gazdasági társaság) HNPI tulajdonosi irányítása alatt volt. 8. KNPI - Kecskemét (borókás) Rákosi vipera - KNPI 9. KMNPI - Szarvas (túzok) Túzok - KMNPI 10. ŐNPI - Őriszentpéter (siketfajd) Vérfű-hangyaboglárka - ŐNPI Nemzeti park igazgatóságok működési területe Önkormányzati természetvédelmi feladatok A települési önkormányzatok is ellátnak természetvédelmi feladatokat: - helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás, - a helyi jelentőségű védett természeti terület (TT, TE) fenntartása, őrzése (természetvédelmi kezelés), - önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat működtetése /Tvt. 62 - 63. §/. Jegyzői hatósági - szakhatósági hatáskörök. A nyilvánosság részvétele a természet védelmében Természetvédelmi ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell (Nemzeti Alaptanterv része). A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, intézkedés megtételét kérni, pert indítani. A nemzeti park igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. Május 10. - Madarak és Fák Napja. /Tvt. 64 - 66. §/ Természetvédelmi célú társadalmi (civil) szervezet (NGO) www.természetőr.hu A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI (Tvt. V. Rész) Valamennyi barlang: kizárólagos állami tulajdon és forgalomképtelen, vagyonkezelő a nemzeti park igazgatóság. Védett növény- és állatfaj egyede, védett ásványi képződmény: állami tulajdon. Védett természeti értékek és területek: korlátozottan forgalomképesek (elidegenítés csak miniszteri egyetértéssel, és feltételekkel) - lásd Tvt. 68. § (6) és (8). Támogatások A védett természeti értékek és területek megőrzését, a természetkímélő gazdálkodást folytatókat támogatni kell: - állami támogatás nyújtásával, - adókedvezmény biztosításával, - hitelrendszerrel /Tvt. 71. §/. A támogatásokat Korm. rendelet szabályozza, és a természetvédelmi hatóság ellenőrzi. Kártalanítás A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt korlátozás, tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának előírása következtében (a Tvt. 72. § (2) bek.-ben foglalt kivételekkel) a tulajdonos vagy jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni. A kártalanítást Korm. rendelet szabályozza. A kártalanításról a természetvédelmi hatóság dönt. Védett állat kártétele Védett állat kártételének megelőzéséről, csökkentéséről az ingatlan tulajdonosa, használója a tőle elvárható módon és mértékben gondoskodik, ha erre nem képes, kérheti a természetvédelmi hatóság intézkedését. Riasztás, befogás, gyérítés a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. A természetvédelmi hatóság kártalanítást csak a Tvt. 74. § (4) bekezdésében foglalt esetekben köteles fizetni. A TERMÉSZETVÉDELEM ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI ÉS SZANKCIÓI (Tvt. VI. Rész) A Tvt. eljárási rendelkezései (75 - 78. §) a természetvédelmi hatóság feladat- és hatáskörére (engedélyezés, kötelezés, korlátozás, felfüggesztés, megtiltás, lefoglalás, elkobzás, ellenőrzés, személyes adatok kezelése stb.) vonatkozó rendelkezéseket, szabályozásokat tartalmaznak. Lefoglalás: birtok (jogellenesen szerzett és birtokban tartott, nem állami tulajdonú védett természeti érték) ideiglenes elvonása hatósági végzéssel. Elkobzás: birtok (jogellenesen szerzett és birtokban tartott, nem állami tulajdonú védett természeti érték) végleges elvonása és állami tulajdonba vétele. Állami tulajdonú védett természeti érték - lefoglalás, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig nemzeti park igazgatósági megőrzés. Természetvédelmi bírság A természetvédelmi bírság olyan közigazgatási bírság, adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet a természetvédelmi hatóság szab ki a Tvt. 80. §-ában foglalt esetekben és feltételekkel. A bírság kiszabása nem mentesít a büntetőjogi és a kártérítési felelősség alól. A kiszabásra vonatkozó részletes szabályokat és a bírság mértékét a 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet szabályozza. További bírság az inváziós bírság (Tvt. 80/A. §). Polgári jogi felelősség Aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Ptk.: 6:518 - 6:563. §-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Kár: tényleges vagyoni kár, elmaradt haszon, a károkozás felszámolásának indokolt költségei, eredeti állapot természetbeni helyreállításának költségei, nem vagyoni kár. Lásd Tvt. 81. § TERMÉSZETVÉDELMI ŐRÖK A NAGYVILÁGBAN ÉS HAZÁNKBAN A védett természeti területek és értékek hivatásos őrzői a természetvédelmi őrök. Ranger (= természetvédelmi őr): a szótárak szerint nagyon sok jelentése van. Anglia, XIV. szd. - királyi erdőőr, a királyi erdők őrzése a fatolvajok, orvvadászok ellen. 1872 - Yellowstone NP, az első rangerek tkp. lovas katonák voltak, alapfeladatuk a vadorzás megfékezése volt. Amerikai Egyesült Államok Bemutató ranger: turizmus, idegenforgalom. Hatósági ranger: természetvédelmi őrzés, rendőrségi (sebességmérés, nyomozati jogkör) és katasztrófavédelmi, mentési feladatok a NP területén. (Megj.: területi elv, hatásköri elv) Egyenruha, golyóálló mellény, gumibot vagy vipera, elektromos és vegyi sokkoló, revolver, éjjellátó, terepjáró, adó-vevő készülék. 7-10 évente munkahely-változtatás. Afrika A természetvédelmi őrök ranger-falvakban élnek a családjukkal a NP területén. Rangernek lenni nagy érdem. A ranger kizárólag természetvédelmi őrzéssel, ellenőrzéssel foglalkozik. Fegyverhasználati jog: felszólítás után fegyverhasználat lehetősége. Felszereltség: egyenruha, rádió adó-vevő, lőfegyver (gépfegyver is), terepjáró, helikopter vagy kisrepülőgép stb. Dél-afrikai rangerek Van mire vigyázniuk! Európa Nagyon változatos a kép (esetenként még országon belül is), a hazai polgári természetőrhöz, erdészeti szakszemélyzethez, hivatásos vadászhoz, mezőőrhöz,esetenként a rendőrhöz hasonló intézkedésijogosultságokkal. A szolgálati ruházat is változatos, az egyszerű terepruhától a szolgálati munkaruhán keresztül az egyenruháig. Hazánk élenjáró országnak számít a természetvédelmi őrzésben az intézkedési jogosultságok és az illetékességi terület vonatkozásában. IRF 1992. július 31-én alakult meg az International Ranger Federation (IRF), a Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetség. Célja: fórum, kölcsönös segítés, információ- és tapasztalatcsere, együttműködés, képviselet. Közel 60 tagországa van, köztük 2006. június 19-én Természetvédelmi Őrszolgálatunk is csatlakozott. Július 31. - a világ természetvédelmi őreinek napja (Ranger Világnap). Magyarország, történeti visszatekintés Kócsagőr 1922 - 1942 - Kis-Balaton 1924 - Ürbő-puszta Nyírlápőr 1940-es évek Természetvédelmi őrzés az erdészet szervezetén belül (erdészeti szakszemélyzet, vadőr, természetvédelmi őr beo. erdész szintjén) 1946 - 1972 Természetvédelmi őr 1961/62 és 1971 (erdőőr analógia) Természetvédelmi őrszolgálat 1972 (HNP az első) Természetvédelmi őr 1982 - (erdőőr, mezőőr analógia, de helyszíni bírságolási jogosultság) Állami természetvédelmi őr 1998 - Önkormányzati természetvédelmi őr 1998 - Polgári természetőr 1998 - Egységes, szervezett, felszerelt, korszerű Természetvédelmi Őrszolgálat 2000 - Rendészeti feladatellátás (2012. évi CXX. tv.) 2013 - Természetvédelmi Őrszolgálat Magyarországon A Természetvédelmi Őrszolgálatra vonatkozó főbb jogszabályok - A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. tv. - Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény - A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet - A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet A Természetvédelmi Őrszolgálat jogállása és szervezete - Magyarországon több mint 45 éve létezik a természetvédelmi őrszolgálat jogintézménye. - Az állami természetvédelmi őr 1992-től köztisztviselői, 2011 óta kormánytisztviselői jogállású, 1998/2000 óta széleskörű intézkedésre jogosult, állami őrzést ellátó, hivatalos (hatósági) személy, 2013-tól a rendészeti feladatokat ellátó személyek körébe tartozik. A Természetvédelmi Őrszolgálat alapjai - A védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság) szervezetében működik. - Illetékessége feladatkörében kiterjed az ország teljes közigazgatási területére. - Az Őrszolgálat tagjai hivatalos személyek. - Tagjainak jogosultságait és kötelességeit törvény, feladatait, szolgálatellátását, egyenruházatát és felszerelését rendeletek határozzák meg. - Az országos szakmai irányítást és felügyeletet a Földművelésügyi Minisztérium látja el. Tvt. 59. § és 63. § - A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - Természetvédelmi Őrszolgálat működik. - A települési önkormányzat önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet. Őrszolgálati szervezetrendszer Országos szakmai irányítás és felügyelet (Földművelésügyi Minisztérium) Nemzeti park igazgatóság (10 regionális szerv) Természetvédelmi tájegység 150 - 200 ezer ha közigazgatási működési terület 15 - 25 ezer ha védett természeti terület őrcsoport (5 - 10 fő) Természetvédelmi őrkerület 5 - 6 ezer ha védett természeti terület őrpáros (2 - 3 fő) Az állami természetvédelmi őrök munkaköri megnevezései hierarchikus sorrendben Legalább középfokú végzettséggel: 1) természetvédelmi területőr, 2) természetvédelmi őrkerület-vezető. Felsőfokú végzettséggel: 3) természetvédelmi terület-felügyelő, 4) természetvédelmi tájegységvezető, 5) természetvédelmi őrszolgálatvezető- helyettes, 6) természetvédelmi őrszolgálat-vezető. Szolgálati igazolvány Szolgálati igazolvány Egyenruházat Az egyenruha fogalma (jogszabály vezeti be). Sajátos zöld szín és fazonkialakítás, társasági és terepi szolgálati viseletelem-összetétel, jelvényzettel (Szolgálati Szabályzat). Jelvényzet: - karjelvény, - állományjelző, illetve szakmai jelvény, - beosztásjelzés, név, - sapkajelvény, illetve kalapjelvény, - szolgálati jelvény és szolgálati igazolvány. Szolgálati állományjelző és beosztásjelzés A Természetvédelmi Őrszolgálat feladatköre 1/ A védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, t
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Temesi Géza: Temesi Géza: Természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek Fenntarthatóság, környezet - természet
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : PowerPoint prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 456
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : Microsoft Office PowerPoint 2016
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 456
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : HTML dokumentum
T e c h n i k a i   m e g j e g y z é s : HTML 5 verzió
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 96 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : kevéssé tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna