https://dka.oszk.hu/054600/054640 dec1_01.jpg https://dka.oszk.hu/054600/054640/dec1_01_kiskep.jpg Moszkva Moszkva Légiposta alcím Repülő (VII.) - L összefoglaló cím tervező Varga Pál N digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2014-04-30 2014-04-30 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny12.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Külföldi országok, városok Közlekedés, szállítás Repülés bélyeg műfaj postabélyeg tárgyszó/kulcsszó épületkép műfaj repülőgép tárgyszó/kulcsszó 1966-1967 időszak Moszkva földrajzi hely 1966/1967. REPÜLŐ (VII.) - L Mélyny. 12 1/4 : 11 1/4 F. fog. T.: Varga Pál Névérték: 2,50 Ft Á 1966. okt. 17.-1967. márc. 8. - (2336-37) Forgalmi bélyegek. P 500 000 fog. 2 000 (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Moszkva az Oroszországi Föderáció fővárosa, mely a Moszkva folyó két partján fekszik, a Volga és az Oka folyók között. Területe kb. 1.000 km2, agglomerációs övezetével együtt meghaladja a 13.000 km2-t. A városi lakosság létszáma 1999-ben kb. 8,5 millió volt. Az agglomerációban kb. 12,5 millió ember él. Már Kr. e. III.évezredben lakott volt. A XII-XIII. században fontos kereskedelmi központ. Nevét először a XIV.században említik, alapítását 1147-re teszik. 1156-ban Jurij Dolgorukij herceg építtette az első faerődítményt a város dél-nyugati részén mely a későbbi századok során folyamatos átépítésekkel és bővítésekkel vette fel mai formáját. 1326-tól Oroszország metropolitája ide helyezte át a székhelyét. Akkoriban épült az Uszspenszkij-székesegyház is, majd 1365-ös tűzvész után a Kreml védőfala. A XIV. századtól a moszkvai fejedelemség, a XV.század végétől az orosz állam fővárosa. Ekkor épült a Kreml híres vörös téglafala és a Blagovescsenszkij-székesegyház is. Műemlékei közül az egyik legrégebbi és legszebb építészeti együttese a Kreml, a város központjában. Legszebb részei a XIV-XVI. század folyamán épültek. Jelenleg is kormányzati központ, előtte a Vörös-tér a Lenin-mauzóleummal, ahol ünnepi alkalmakkor a felvonulásokat tartják. Itt épült 1556-60-ban a világszerte ismert hagymakupoláival a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is. A Kreml egyik építészeti központja a XVI. századból való híres Ivan Velikij torony. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felgyújtották a várost. Borisz Fjodorovics Godunov orosz cár (ur.1598-+1605) 1592-ben megkezdett építkezései meghatározták a város ma is létező szerkezetét. A Romanovok hatalomra kerülésével jelentős fejlődésnek indult. 1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov (lásd IV.15.) itt alapította az ország első egyetemét. I. Bonaparte Napoleon (lásd V.5.) elleni győzelem után viszonylag hamar helyreállították a rendet és újjáépítették a felégetett városrészeket. Ekkor épült a Nagy Színház, melyet 1776-ban alapítottak és 1780-tól a jelenlegi helyén működik. 1806 óta állami színház és itt mutatták be először az orosz nemzeti opera kiemelkedő alkotásait. A 4.000 nézőt befogadó jelenlegi színházépület 1865-ben készült el Oszip Ivanovics Bove tervei szerint. A XIX. század végére az opera és a balett egyik nemzetközi hírű központja, opera- és balettársulata világhírűvé vált. Operabemutatói, a hagyományos felfogás legjobb példái, balett-tagozata a klasszikus balett mértékadó műhelye. Moszkva a kapitalizálódó Oroszország ipari, pénzügyi és közlekedési központjává vált. Az 1861-es jobbágyfelszabadítás utáni tömeges betelepülés milliós világvárossá avatta. Az ország fővárosává az 1922.december 30-i Szovjetuniót megalapító rendelet tette. 1937-ben épült meg a Moszkva-csatorna 128 km hosszban a város és a Volga között, majd 1952-ben a Volga-Don-csatorna, melyek segítségével 5 tenger felől vált megközelíthetővé 3 kikötő és hajóállomás. 1935-ben adták át a ma már 200 km hosszú, 140 állomással működő metró első szakaszát. 1960-ban kezdett működni a Lumumba Egyetem. A II. világháború alatt a német hadsereg fő ereje a város határáig jutott. Az 1945 utáni újjáépítés az amerikai felhőkarcolós mintát követte. Ilyen a Lomonoszov Egyetem új épülete vagy a Luzsnyiki Stadion. 1991.december 8-án a Szovjetunió megszűnésével egyidejűleg megalakult a Független Államok Közössége. A XX. század történelmi viharai, változásai ellenére gazdasági, kulturális jelentőségét a főváros - Moszkva - változatlanul megőrizte. (Larousse 1991.lk.349 o. Műv.L.1967.3k.385 o., Laroussel992.2k.973 o., Új Magy.L.1961.5k.52 o., MNL.2001.13k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Varga Pál: Lajka-Szputnyik 2 (1957) https://dka.oszk.hu/056900/056912 JPEG képállomány N JPEG képállomány 625x882 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn