http://dka.oszk.hu/056900/056948 nov8_20.jpg http://dka.oszk.hu/056900/056948/nov8_20_kiskep.jpg A Téli Palota ostroma Téli Palota ostroma Nagy októberi szocialista forradalom (II.) összefoglaló cím tervező Légrády Sándor N 1906-1987 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2014-05-28 2014-05-28 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny11.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Politika, államigazgatás Politikatörténet Politika, államigazgatás Más országok politikai élete bélyeg műfaj postabélyeg tárgyszó/kulcsszó októberi forradalom tárgyszó/kulcsszó ostromkép műfaj 1951-1952 időszak Szovjetunió földrajzi hely 1951. NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM (II.) A 34. évforduló alkalmából. Mélyny. XIII - Vj. 12 : 12 1/2 F. fog. T.: Légrády Sándor Névérték: 40 f Á 1951. nov. 7.-1952. febr. 29. PM 375 570 fog. 4 000 1267 1213 40 f A Téli Palota ostroma 200,- 100,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Az 1917-es forradalmi mozgalom Oroszországban a cárizmus bukását és a Bolsevik Párt hatalomra jutását hozta. Az 1917. februári forradalom győzelme után hatalommegosztás jött létre az Ideiglenes Kormány és a szovjetek között. Az előbbi többszöri átszervezése ellenére sem tudott úrrá lenni a földfoglaló mozgalmakon és a nemzetiségi felkeléseken. Képtelen volt hadi sikereket aratni vagy kivezetni Oroszországot a világháborúból. A helyi szinten megszervezett szovjetek, amelyekben egyre nagyobb befolyásuk volt a baloldali eszereknek, az internacionalista mensevikeknek és a bolsevikoknak, szoros kapcsolatot tartottak a lakossággal, és radikálisabb programjukkal, mint a békekötés, földosztás, nemzetiségi autonómia, egyre népszerűbbek lettek. A Kerenszkij-offenziva kudarca után a július 16-17-i, hatalomátvétellel fenyegető petrográdi tüntetések szervezéséért a kormány törvényen kívül helyezte a bolsevik pártot, Lavr Georgijevics Kornyilov tábornok (1870-1918) puccskísérletének megfékezéséhez azonban ismét szükség volt a radikális baloldal által irányított tömegekre. Szeptemberre a bolsevikok Petrográdban és Moszkvában is többséget szereztek a szovjetekben. A bolsevikok az október 20-án megnyílt előparlament ülésein nem vettek részt. Október 23-án a bolsevik KB a fegyveres felkelés napirendre tűzéséről, október 29-i kibővített ülése azonnali végrehajtásáról döntött. November 7-én reggelre a felkelők akadály nélkül megszállták Petrográd stratégiai pontjait, éjszaka gyakorlatilag vértelenül elfoglalták a Téli Palotát, és az Ideiglenes Kormány székhelyét. A Téli Palotában ott maradt 13 minisztert letartóztatták A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa bejelentette az Ideiglenes Kormány megdöntését, a központi hatalmat a szovjetek mellett működő Pétervári katonai Forradalmi Bizottság, illetve a 26-án Vladimír Iljics Lenin (lásd 1.21.) elnökletével megalakult új kormány, a Népbiztosok Tanácsa vette át. Az új kormány bolsevik tagokból állt. Elnökén, Leninen kívül további fontos tagjai Lev Davidovics Trockij (lásd XI.7.) külügyi népbiztos, Alekszej Ivanovics Rikov (1881-1938) belügyi népbiztos és Joszif Visszarionovics Sztálin (lásd III.5.) nemzetiségi ügyek népbiztosa. (Az Emberiség Kr.1991.873 o., Larousse 1991.lk.893 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Légrády Sándor: Lenin beszél http://dka.oszk.hu/056900/056906 JPEG képállomány N JPEG képállomány 875x607 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn