<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>https://dka.oszk.hu/130000/130025</URLOfDoc> 
	<Filename>1588756257.jpg</Filename>
        <Thumbnail>https://dka.oszk.hu/130000/130025/1588756257_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Réti margitvirág</MainTitle>
	<UniformTitle>Réti margitvirág</UniformTitle>
</DKAtitle>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2022-08-29</PdateChar>
        <Pdate>2022-08-29</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2020-05-06</PdateChar>
        <Pdate>2020-05-06</Pdate>
        <PdateNote>Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2020-05-04</PdateChar>
        <Pdate>2020-05-04</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Növényvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Országalbum</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Országalbum</NameOfSource>
        <URLOfSource>https://www.orszagalbum.hu/p/reti-margitvirag-3-kep/129720</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 4.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Növénytan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Mezőgazdaság, élelmiszeripar</Topic>
        <Subtopic>Növénytermesztés, kertészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Orvostudomány, állatorvostan</Topic>
        <Subtopic>Alternatív gyógyászat</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>növénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon termő növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kertészeti növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>dísznövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>virág</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>gyógynövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>margaréta</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Tatabánya</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Réti margitvirág</Caption>
        <Description>A réti margitvirág vagy margaréta (Leucanthemum vulgare vagy Chrysanthemum leucanthemum) a fészkesek (Asteraceae) családjába, a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Európában és Ázsia mérsékelt égövi részein fordul elő, inváziós fajként Észak-Amerikába és Ausztráliába is behurcolták. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. A szelet jól tűri, a sós tengeri levegőt nem tolerálja. Lágyszárú, évelő növény. Mélyen gyökerezik, 20-70 cm magasra nő meg, a szár egyszerű, néha elágazó. Alakgazdag faj. Az élénkzöld tőlevelek tojásdadok vagy lapát formájúak, csipkés szélűek; a szárlevelek ülők, ék alakúak, durván fogazottak, felfelé haladva csökkenő méretűek. Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4-6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák. Képes a vegetatív szaporodásra, de az ivaros szaporodás a jellemzőbb.  Az öntermékeny virágokat méhek, legyek, bogarak, lepkék porozzák. Termése zöldesszürke vagy világosszürke, 4 mm hosszú, 10 bordás kaszattermés, a bordák közt fekete gyantamirigyekkel. A magok (kb. 200 db fészkenként) a széllel és a terméseket elfogyasztó állatok ürülékével terjednek. Kivonata a bőrfelülettel érintkezve erősen allergizál, valószínűleg poliacetilén-tartalma miatt. Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a népi gyógyászat belsőleg légúti megbetegedések vagy idegesség, külsőleg sebek kezelésére használja. A homeopátiában idegesség, álmatlanság ellen adják.

Bimbóit marinálva a százszorszéphez hasonlóan a kapribogyó pótlására is felhasználható. 
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>spurca: réti margitvirág</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/022900/022981</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>3642x2731</MaxImageSize>
        <FinestResolution>350</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Simon Jennifer</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>