http://dka.oszk.hu/019900/019941 kerepesi_bokay.jpg http://dka.oszk.hu/019900/019941/kerepesi_bokay_kiskep.jpg Bókay Árpád, Bókay János (1822-1884), Bókay János (1858-1937), Bókay János (1892-1961) és Bókay Zoltán Bókay Árpád, Bókay János (1822-1884), Bókay János (1858-1937), Bókay János (1892-1961) és Bókay Zoltán fényképész Varga József N szobrász Kiss István N felvéve 2010-10-20 2010-10-20 fénykép szobor Varga József fotói Kerepesi temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Bókay Árpád (1856-1919) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj szobor műfaj Bókay János (1822-1884) személynév Bókay János (1858-1937) személynév Bókay János (1892-1961) személynév Bókay Zoltán (1885-1955) személynév Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Kerepesi temető: J. 490. [szobrász: Kiss István] Bókay Árpád belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1896). Bókay János (1822-1884) fia. 1879-ben avatták orvosdoktorrá, utána tanársegéd a gyógyszertani és általános kórtani tanszéken. 1881-től tanársegéd a budapesti belklinikán. 1883-ban a belgyógyászati fizikai vizsgálati módszerekből magántanár. 1883-ban Kolozsvárott az általános kórtan és gyógyszertan, 1890-1919-ben a gyógyszertan tanára a budapesti egyetemen. 1919-ig a magyarországi szabadkőműves páholyok nagymestere volt. A Magyar Orvosi Archívum c. magas szintű tudományos folyóirat egyik alapítója és szerkesztője. Számos élettani, gyógyszertani, patológiai és belgyógyászati tanulmány szerzője. Foglalkozott a lecitin, a foszforsav kérdésével, továbbá a bélmozgásokkal, valamint a gyomornedv-elválasztásra gyakorolható gyógyszeres hatással. Tanulmányozta a sztrichnin-, brucin-, thebain-, klorálhidrát, káliumklorid, antifebrin- és ólommérgezéseket. Toxikológiai, balneológiai vizsgálatai is jelentősek. Több közleményében bizonyította a darwinizmus igazát, haladó gondolkodásról tett bizonyságot, azonban 1919-ben szélső nacionalista irányba fordult. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár. 1847-ben avatták orvosdoktorrá, utána a pesti szegénygyermek-kórház segédorvosa, 1852-től igazgató főorvosa. 1861-ben magántanár a gyermekgyógyászatból. 1867-ben rk. tanár, 11883-1884-ben a gyermekorvostan ny. r. tanára a budapesti egyetemen. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. Bevezette a gyermekgyógyászat korszerű egyetemi oktatását. Idegen nyelvre is lefordították a gyermekkori sebészeti bélbetegségekre, húgy- és ivarszervi betegségekre vonatkozó tanulmányait. Éveken át irányította az országos központi védhimlőintézetet. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1923). 1880-ban avatták orvosdoktorrá. 1883-tól a Stefánia-gyermekkórház főorvosa. 1885-ben magántanár, 1891-ben rk. tanár a gyermekgyógyászatból. 1902-29-ben a gyermekgyógyászat r. tanára a budapesti egyetemen. Működése idején lett a gyermekgyógyászat kötelező szigorlati tantárgy. Bevezette Magyarországon a diftéria intubációs kezelését, szérumgyógyítását, és nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle védőoltás hatását. Megállapította a varicella és a herpes zooster közötti összefüggést. Közreműködött a poliomyelitis kórtanának tisztázásában. Fontos szerepet töltött be a társadalmi csecsemővédelemben. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Bókay János író, Bókay János orvosprofesszor (1858-1937) fia. Édesanyja második férjének, Ábrányi Kornél írónak házában nevelkedett. Jogot végzett. 1914-17-ben székesfővárosi tanügyi referens, 1917-től az Athenaeum Irodalmi Rt. irodalmi tanácsadója, 1929-től miniszterelnökségi sajtóelőadó, 1933-44-ben a Révai Irodalmi Rt. ügyvezető igazgatója. Tagja volt a Kisfaludy és Petőfi Társaságnak (1935). 1915-től jelentek meg fordításai (Bunyin, Maurois, Scott, Maugham). A 30-as, 40-es évek sikeres színműírója. Szórakoztató, könnyed, a polgári közönség igényeihez alkalmazkodó regényei, elbeszélései és vígjátékai is megjelentek. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Bókay Zoltán gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Bókay Árpád fia. Orvosi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte 1908-ban; 1907-től a kórbonctani intézetben gyakornok, majd tanársegéd. 1909-től a Stefánia-gyermekkórházban működött. 1916-ban magántanárrá képesítették. 1918-ban az egyetemi gyermekklinikára került. 1926-ban egyetemi c. rk. tanár, 1930-tó1 1947-ig a debreceni egy.-en ny. r. tanár, a gyermekklinika vezetője. 1951-től haláláig Budapesten a IX. kerületi Poliklinikán mint főorvos teljesített szolgálatot. A meningitis tuberculosa liquor diagnosztikájával foglalkozott. Több magyar és idegen nyelven megjelent dolgozata foglalkozik az agyhártyagyulladások megkülönböztető kórisméjével. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Korányi Frigyes és Korányi Sándor http://dka.oszk.hu/019700/019742 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn