http://dka.oszk.hu/029400/029471 1311467666.jpg http://dka.oszk.hu/029400/029471/1311467666_kiskep.jpg Jakováli Hasszán dzsámija Jakováli Hasszán dzsámija felvéve 2011-10-08 2011-10-08 kibocsátva 2010-05-11 2010-05-11 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. fénykép Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/jakovali-hasszan-dzsamija_p_62022 A kép már lekerült az Országalbum felületéről. Attribution 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Vallás, egyház Iszlám Történelem, helytörténet Magyar történelem 1527-1790 mecset tárgyszó/kulcsszó épületkép műfaj török hódoltság tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Pécs földrajzi hely Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsen. Az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evila Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is keletkezett. Jakováli Hasszán dzsámija e török templomtípus hagyományos elrendezését követi. Mekkára van tájolva, tengelye tehát északnyugat-délkeleti. A négyzetes alaprajznak megfelelően tömege egyszerű, tagolatlan négyszöghasáb, amelyet alacsony, nyolcszög alakú tambur vezet át az enyhén ívelő kupolába. Északnyugati oldalához egykor négyoszlopos, kupolasorral fedett, nyitott előcsarnok csatlakozott, s mellette, a nyugati sarkon a minaret. Jelenlegi berendezésével - mely a török kormány ajándéka - imaházként is szolgál, valamint török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye. A dzsámi belsejéből közelíthető meg a minaret bejárata, ahova újkeletű falépcső vezet. A faragott kövekből épített tizenkétszög alaprajzú torony 6,5 méter magas tömör lábazaton áll. amelyet finom párkány zár le. A párkány alatt vakívek sora fut. Felette csonkakúp alakú épületrész emelkedik; felső része már elválik a dzsámi falától. A tulajdonképpeni 14,5 méter magas tornyot enyhén ívelt vájatok teszik karcsúbbá. alul és felül pedig hengeres pálcákból álló sor fut körül rajta. A torony belsejéből 87 lépcsőfok visz a 22,5 méter magas körerkélyre. Az erkélyt valaha kőkorlát díszítette; vallási ünnepeken olajmécsesekkel világították meg. A város visszafoglalása után Jakováli Hasszán dzsámija is a többi török emlék sorsára jutott, bár az átépítések időszakát viszonylag szerencsésen vészelte át. 1702-1732 között Nesselrode pécsi püspök Nepomuki Szent Jánosról elnevezett kápolnává alakította át. Addigi tetőzetét mozgalmasabb vonalvezetésű barokk sisakkal cserélték ki, s belsejébe a tér hatását alapvetően megváltoztató énekkarzatot építettek. Ugyancsak Nesserode püspök idejében bontották el az előcsarnokot, amikor a kórház földszinti részét építették. A minaretet ekkor harangtoronyként használták, s egy 18. századi festmény mututja, hogy a körerkély fölötti, lepusztult részét nyitott haranglábbal pótolták. Az erkély fölött a mai koronázórész a 19. században készült. A dzsámit először az 1960-as években restaurálták, Gerő Győző kutatómunkája és Ferenczi Károly tervei alapján. A barokk beépítésektől megtisztított belső teret eredeti formáiba állították vissza. Az északnyugati oldal finoman megmunkált, sztalaktitdíszes oromzatban záródó kapujának, s vele szemben a mihrab fülkének kiegészítéséhez a helyszínen talált részletek adtak kielégítő támpontot. Másodjára a 2000-es évek végén újították fel; 2010. május 22. óta ismét látogatható. (Forrás: Wikipédia) A tér http://dka.oszk.hu/029400/029468 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1142x1489 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Dávid Adrienne