http://dka.oszk.hu/029600/029648 11734429.jpg http://dka.oszk.hu/029600/029648/11734429_kiskep.jpg Székesfehérvár Székesfehérvár Szent László király szobra alcím felvéve 2011-08-13 2011-08-13 létrehozva 2011-05-25 2011-05-25 A kép készítésének időpontja fénykép Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/sassy/image/11734429-4953e270/387533 Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet szobor műfaj László (Magyarország: király), I., Szent (1046-1095) személynév Magyarország földrajzi hely Székesfehérvár földrajzi hely I. (Szent) László (Lengyelország, 1046. június 27. - Nyitra, 1095. július 29.) Árpád-házi magyar király (1077 - 1095). Bátyja, I. Géza után lépett a trónra, utóda Könyves Kálmán volt. I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő (II. Mieszko Lambert lengyel fejedelem lánya) második fia volt. Egy gyermekének a neve ismert, ő Szent Piroska, későbbi bizánci császárné. A László név szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, a jelentése: hatalom és dicsőség. Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, melynek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.Székesfehérvár (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé. Fehérvár ma is a Dunántúl vasúti és közúti csomópontja. A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003-1038). (Forrás: Wikipédia) sas47: Bory vár http://dka.oszk.hu/029600/029613 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 24 KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán