<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/038200/038290</URLOfDoc> 
	<Filename>1898_Oldal_059_c.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/038200/038290/1898_Oldal_059_c_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Kigyótáncz az "élet tüzének barlangjá"-ban</MainTitle>
	<UniformTitle>Kigyótáncz az "élet tüzének barlangjá"-ban</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>Jelenet a "She" czimű balletból</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>alcím</TitleRefinement>
</other_title>
<creator> 
	<RoleOfCreator>grafikus</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Paur</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Géza</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorYears>1870-1945</CreatorYears>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-09-17</PdateChar>
        <Pdate>2012-09-17</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>45. évf. 7. sz. (1898. február 13.)</OriginalAttendance>
        <Technology>fekete-fehér fotó</Technology>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/02296/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Színházművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Táncművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>jelenetkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>terv</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>színpadkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>balett</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>díszletterv</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Budapest</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1898</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Kigyótáncz az &#171;élet tüzének barlangjá&#187;-ban.
Paur Géza vázlata.</Caption>
        <Description>She.
- A magyar kir. operaház újdonsága. -
Magyarosan, a hangzása szerint "si"-nek kellene írni azt a szót, mely angolban "she"-nek írva azt jelenti: "ő". Ezt a szót pedig azért használta angol regényének czíme gyanánt Rider Haggard, mert világhirre jutott könyvében egy afrikai királynőről szól, a kit alattvalói merő tiszteletből átallanak nevén említeni, s ha "ő" róla beszél valaki, tudják, hogy csak a felségről lehet szó.
Ez a királyné, mondjuk szintén: She, rendkivül szép, de egyszerű leány volt ezelőtt pár ezer évvel s a trónra jutását csak annak köszönhette, hogy elég bátor volt megfürödni egy csodálatos lángtengerben: az "élet tüzében", a mi változatlanná, el nem múlóvá tette ifjúságát, életerejét, bűbájos szépségét. Történt egyszer, hogy Kalykrates egyiptomi pap megszöktette kedvesét, Isis papnőjét, s hosszas bolyongása után fiacskájukkal She királynő útjába kerültek. Ez a Kalykrates volt az első férfi, a ki az uralkodónő szivét lángra lobbantotta. She mindent megkisértett, hogy Kalykratest meghódítsa, de az elfordult tőle. A királynő erre iszonyú fájdalmában és szégyenében felindulva, leszúrja a bálványozott férfit. A kétségbeesett özvegy megesketi fiát, hogy ő, vagy ivadéka halálos boszút áll a gyilkoson. Elmúlik kétezer év. Az egyetlen szerelmét még mindig sirató, még mindig ragyogó szép She meglátja, hogy közeledik országához Kalykrates utolsó ivadéka és hű képmása, Leo, messze Angolországból. De hajótörést szenved s a tenger épen Kór tartomány partjára veti ki, a hol a bolyongó Leo hamar ráakad a királynőre és már-már meghódol az új szerelemre gyúlt She igéző bájainak; de az utolsó perczben, mikor She őt is az "élet tüzében" fürdésre akarja birni, hogy együtt örülhessenek egymás örök ifjúságának: Leóban fölébred az erkölcsi erő, az őseitől reáhagyott büntető akarat, leszakítja She eleven övét: Isis kígyóját - s erre She varázsos életereje megszünik, a gyilkos asszony holtan rogy Kalykrates ivadékának lábához.
Ezt a röviden elmondott történetet az angol iró gazdag képzelettel, a déli égalj természeti szépségeinek leirásaival, regényhőseinek érzésvilágát és meglepő kalandjait rendkivűl érdekesen festve, beszéli el; nem csoda, hogy egy-egy, szinházi légkörben élő fiatal irónkat és festőnket is föllelkesítette. Az egyik Beer József operaházi tisztviselő, a ki elbeszélő író, de "A nappal és éjjel" czimű ballet meséjét is ő költötte; a másik a művészetéről külföldön is ismert Kéméndy Jenő, a ki festményeinek szinharmóniáját átvitte már a szinpadra is, mióta operánknak scenikai felügyelője s a jelmezek és általában az úgynevezett "kiállítás " tervezője, rajzolója. De R. Haggardnak ("Ö" czímmel magyarul is megjelent) regénye megragadta Mader Raoul teremtő képzeletét is, s a "Piros czipő" czimü ballet zeneszerzője örömmel fogadta azt a tervet, hogy a "She" pompás tartalmát színdarabbá, némajátékká dolgozzák fel s Mader a drámai és tánczzenét költse hozzá. Igy született meg az a darab, melyet az eredeti R. Haggard-féle műnek "She" czimével a magyar kir. operaház február 5-én mutatott be.
Megvan benne úgyszólván mindaz, a mi a nagy közönséget szinházba vonzza: szebbnél szebb látványosság; meséjében értelem és egység, de van erkölcsi tanúlság is, s ha épen valaki a szenvedély pusztító hatalmát, a bűn megtorlását keresi a pantomimikai balletben, ez is megvan benne, - s ezért a "She" nagyon sok divatos színpadi tánczkölteménynek fölötte áll; és ott van a bár nem új, de mindig kellemes magán- és csoporttánczok sűrű egymásutánja (a valaha Népszinházunknál működött és most Berlinből külön ezért itt járt Gundlach Lajos balletmester műve) s a folyton zengő, zsongó, vagy fölharsanó zenekar, melyet az emberi hang két izben is kellemesen vált föl: az első kép egyiptomi templomában a papnők karéneke, s a mostani kikötőváros terén fellépő frakkos, czilinderes néger minstrelek (énekes zenészek) furcsa férfinégyese.
Érdemes volna részletezni az Isis-templom pompáját a vakító fényben megjelenő haragos istennővel, a kikötő mindenféle nemzetiségű népének festői elvonulását és mozgalmas életét, a hajótörött Leo éhségét álmában kielégítő remek gyümölcsszüretet, (tánczoló ananász, stb.), a vadregényes sziklákat ábrázoló vándordíszletet, She tündérkertjét, a hol a kedves tánczukat lejtő régi görögök, renaissance-kori udvari nép, barokk szalonvilág, stb. felidézésével bizonyítja be She, hogy ezeket az időket ő mind átélte. Leginkább kimagaslanak a zene egyes számai közül a szerelmi igézetnek megnyitóul is fölhasznált dallama, She kigyóbűvölő tánczának, az egyiptomi istenitiszteletnek, a hajótörést sejtető közjátéknak híven kifejező, hol kaczér, hol ünnepi komolyságú, hol andalító, hol viharzó zenéje, a kecses és tüzes keringők, stb., a melyekben Mader karnagy mesternek mutatkozik. Feltűnő azonban, hogy a bemutató előadás közönsége, noha nem csupán Mascagni-féle lángelméket szokott ünnepelni, ennyi zenei és még inkább scenikai szépséget nem méltatott eléggé. Pedig a szerzők is, az előadók is, első helyen a czímszerepet megindítóan játszó Gaszner Boriska, olyan magas színvonalú és élvezetes műnek mutatták be az újdonságot, hogy a magyar földolgozású "She"-nek a külföldön is szép sikereket jósolhatunk. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 13.)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Uher Ödön: Jelenet a "She" czimű új balletból</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/038200/038289</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1136x839</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>