http://dka.oszk.hu/056900/056921 nov7_19.jpg http://dka.oszk.hu/056900/056921/nov7_19_kiskep.jpg Buda és Pest, 1770 Buda és Pest, 1770 Budapest '71. (III.) összefoglaló cím tervező Zombory Éva N tervező Füle Mihály N 1914-2005 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2014-05-22 2014-05-22 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny11.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret bélyeg műfaj postabélyeg tárgyszó/kulcsszó látkép műfaj városkép műfaj 1971 időszak Magyarország földrajzi hely Buda földrajzi hely Pest földrajzi hely 1971. BUDAPEST '71. (III.) A budapesti nemzetközi bélyegkiállítás alkalmából. Ofszetny. 12 F. fog. T.: Zombory Éva, Füle Mihály Névérték: 2,- Ft (+ felár 1,- Ft) Á 1971. febr. 26.-1971. okt. 31. PM 403 760 fog. 6 500 2677 2649 2 Ft (+1 Ft) Buda és Pest, 1770 50,- 50,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Pest az őskortól lakott terület volt. Első írásos említése 1061-ből való. Neve bolgár-szláv eredetű. Pest nevéhez is különböző feltételezések ismertek. A XIII. század elején bajor és szász telepesek költöztek a területre. Átépítése, Zsigmond király idején vett újabb lendületet. A gyarapodó polgárság szabadulni igyekezett Buda fennhatósága alól és Hunyadi Mátyás alatt nyerte el teljes függetlenségét. Egyre nagyobb szerepet játszott gazdasági megerősödése következtében, melyet a török hódítás visszavetett Az 1686-os felszabadulásra egy jelentéktelen település lett. Pest 1703-ban szabad királyi városi rangot kapott és egyre jelentősebb ipari és kereskedelmi központ lett. A XVIII. század elején a szerzetesrendek sorra építették a templomokat, iskolákat stb. 1820-ban megindult a Duna szabályozása és a gőzhajózás Pest és Bécs között. A XIX. század második felében kialakult a gyáripar, elterjedt a gázvilágítás és megindult a lóvasút. A népessége is erőteljesen növekedett. A kiegyezés - 1867 - előtt Buda maradt a kormányzati központ. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) A Duna jobb partján fekvő Buda, - megszakításokkal - az ország fővárosa, királyi székhely és koronázó város volt. Jelentős része a Budai-hegység területén fekszik. A Buda elnevezés a XIII. század közepéig a későbbi Óbudára vonatkozott, a Várhegyen létrejött Újbudától való megkülönböztetés miatt. Buda eredetéről számos legenda szól. 1148-ban - II. Géza adománylevelében - szerepel első említése. A várost választott bíró és 12 esküdtből álló tanács vezette. A XIV. század folyamán valódi céhek is létrejöttek. 1439-ben - népmozgalom hatására - megreformálják a városi vezetést. A város fejlődése folyamatos volt. A XV. században már európai rangú gazdasági, kulturális és művészeti központtá vált. A XIX. század első felére már Pesttel, mint ikerfővárossal is számolnia kellett. Az abszolutizmus éveiben Buda fejlődése lemaradt Pesthez képest. (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (November) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Vertel József: Pest, 1972 http://dka.oszk.hu/056900/056954 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1433x716 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn